lingua volucrum

Gondolatok
schmidtlivi•  2018. június 28. 21:53

a szó, a dal, a csend

csendül és bondul
mennyei harangjáték
a kiejtett szó

*
színes sziporkák
szállingóznak szerteszét -
szép szózuhatag

*
csigaházunkra
végtelen csendeket csen
a tűnő idő

*
karcsú nádszálon
dallamot komponál egy
suta zörrenés

*
szókavicsokból
szépséges verspalotát
épít a költő

*
ahol nagyothall
az ész és süket a szív
ott kár minden szó

*
a csendem és én
szívesen kergetőzünk
a hold udvarán

*
félszavakkal is
teljesen egyetértünk
mi - rokon lelkek

*
telómagányban
apró figyelmet koldul
az emberi szó

*
csendem meghitten
ölembe bújik - aztán
együtt hallgatunk

*
szóvirágaim
parázsló ajkaimon
lobbanó hamvak

*
a jó szó manna
a jó szó tiszta forrás
- lélektáplálék

schmidtlivi•  2018. május 16. 12:53

Tebenned én...

Tavasz neszez, könnye pereg,
ujjonganak a levelek...
lomb rejtekén kismadarak -
szívük zuhog - dalra fakad...


Érzik mind, hogy boldog vagyok,
felhő simul - belül ragyog...
repdesek az ég tetején,
mert bennem vagy, s Tebenned én...




schmidtlivi•  2017. december 6. 14:02

Pengeélen

Szédítő mélységű szakadék felett...

pengeélen táncolok - ne ijesztgess!


schmidtlivi•  2017. december 3. 18:58

"patchwork"

folt hátán folt rajtam szeplőt ne keress
a hibáimmal együtt vagyok tökéletes

schmidtlivi•  2017. november 16. 17:16

Ha

Ha találkozunk, ne szólj,
ne is nézz énreám,
ne ringasd két szemed
csípőm lágy vonalán...

Ne érints, ne kívánj,
kedves - ne is becézz!
- hadd sajduljon a szív
és keressen a kéz...

Csak simuljon a lelkünk,
az ég boruljon ránk...
ha találkozunk, ne szólj,
ne is nézz énreám...


Schmidt Lívia, Mezőberény, 2015. június 20.