Tébolyult szonett...

smoke86•  2020. február 5. 12:03  •  olvasva: 24

Mi volna velem, ha nem lennék lökött,

tán akkor is vakarnék reggel tököt? 

Reflexből vagy mert jól esik, nemtudom,

de ma kedden tettem, borús alkonyon.


Mint a malac, túrtam kezemmel oda,

jólesően töltött el a boldogság,

szám nem hagyta el szó, ez kész csoda, 

lelkemnek és testemnek ez vidámság. 


Csak egy hiányzott nagyon mindemellé, 

s nem a természetadta fránya eső, 

inkább egy lágy és finom pusziszellő. 


Ne kérdezd most, se később, hogy mivan,

szavatokkal járok köszönöm elé,

Popocatepeltről frissen, naivan.


2020.02.04.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom