Saját szonett

Szórakozás
smoke86•  2020. február 5. 14:00

Tél végi, tébolyult szonett...

Viszlát - eljött hát a búcsú ideje,

lassan tovaballag téli február,

és frissességgel jön rá mizuár,

no meg anyám paradicsomlevese.


Tavaszi hónapok már a határban,

értük oly pompás buzgón vágyakozni, 

az amúgy már hűvös kalitkában, 

türelemmel, virágillatot várni. 


Tudom, tudom ez most plátói még, 

és lehet, felesleges érte a szó:

Imádlak, mit suttogva hadartam. 


Ám, mikor eljő a bársonyos ég,

öleljen mindenkit szerelemlasszó,

miről ismét, megintlemaradtam.

2020.02.05.

smoke86•  2020. február 5. 12:03

Tébolyult szonett...

Mi volna velem, ha nem lennék lökött,

tán akkor is vakarnék reggel tököt? 

Reflexből vagy mert jól esik, nemtudom,

de ma kedden tettem, borús alkonyon.


Mint a malac, túrtam kezemmel oda,

jólesően töltött el a boldogság,

szám nem hagyta el szó, ez kész csoda, 

lelkemnek és testemnek ez vidámság. 


Csak egy hiányzott nagyon mindemellé, 

s nem a természetadta fránya eső, 

inkább egy lágy és finom pusziszellő. 


Ne kérdezd most, se később, hogy mivan,

szavatokkal járok köszönöm elé,

Popocatepeltről frissen, naivan.


2020.02.04.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom