Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Óriások és Törpék
piroska71• 2012. október 9. 18:40
Gyermekkorom elfeledném,
Bár e rongyom levehetném!
Eltörpültem, - elveszetten,
Lelkem mélyén eltemettem.
Apró voltam és törékeny,
Bűzös kocsmapult tövében
Gubbasztottam félve, - csendben,
Riadtan, csöpp törpetestben.
Óriásnak vaskarmában,
Félelemnek bal sarkában.
Bűzös, kocsmaszagú rémek, -
Rossz álmomban visszatérnek.
Fröccsöt ide! - üvölt apám,
Nem rágódott élet baján.
Hitelből itta le magát,
Nem érdekelte a család.
Apa menjünk! - sírva kértem,
Átkozottak közt úgy féltem.
Csípték arcom, - jót nevettek,
Kicsi angyal, - így neveztek.
Flippergépek éles zaja,
Sírtam. - Apa, vigyél haza!
Most nem lehet! - megrángatott.
Könyörgésem, rá nem hatott.
Mint a zápor - könnyem hullott,
Sok sírástól hangom csuklott.
Kocsmabűzben elhagyatva,
Jó anyámtól elszakadva.
Annyi volt csak minden álmom,
Bár repülnék angyalszárnyon.
Suhintanám varázspálcám,
Megperdülnék álmom táncán.
Eltörpült apám temettem,
Minden kínom elfeledtem.
Törperongyom rég elszakadt,
Kristályszívem kettéhasadt.
Összeraktam széttört lelkem,
Hosszú utat kell még tennem!
Elsírt álmok könnycseppjében,
Tündérmesék szép kertjében.
Gyermekkorom emlékére...
piroska712013. december 7. 20:47
Köszönöm kedves Kinga!Igen, a főoldalon fenn van!
Kicsikinga2013. december 7. 18:21
Úgy emlékszem, hogy a főoldalon már olvastam ezt a szívszorító versedet, drága Piroskám.
piroska712013. december 7. 18:09
Köszönöm szépen!
Mikijozsa2013. december 7. 10:10
szép
Giovanne682013. december 7. 10:10
Megkönnyeztem drága Piroskám! Talán az élet kárpótol a múlt szenvedései miatt!Kívánom szeretettel: Giovanne!
piroska712012. november 3. 17:28
Igazad van kedves János!Megedzett a gyermekkorom!Ettől még érzékenyebb vagyok a körülöttem lévő emberekre,dolgokra,na és a világban hallottakra is!Köszönöm neked,hogy meglátogattál!
pappjani2012. november 2. 07:58
De az is lehet hogy a meg nem értett, de sajnos alázón tapasztalta átélt szenvedés teszi, érleli, edzi, az embert nemes racionális együtt érző emberré! - NEM?
piroska712012. november 1. 10:58
Köszönöm kedves János!Sajnos muszáj volt kiírni magamból a gyermekkorom egyik rossz eseményét,bár ez csak töredéke az akkori szenvedéseimnek!Nagyon szomorú,hogy vannak szülők akik nem fogják azt fel,hogy milyen maradandó lelki sérüléseket okoznak meggondolatlan cselekedeteikkel gyermekeiknek!Sajnálom,hogy mennyien szenvednek,szenvedtek ilyen miatt!Köztük te is!Nekünk ezért kell szebben,jobban vagyis másként csinálni!Köszönöm,hogy olvastál!!!
pappjani2012. november 1. 08:44
Ez annyira az élet fonáklatáról ad átélt tanúbizonyságot, az áldozatiság védtelen kiszolgáltatottságának szociológiai tanulmánya ez! -Nagyon jó, és rettenetesen szomorú, elgondolkoztató vers ez Piroskám! Nagyon jól leírtad, én is átéltem, és tudom is miről van szó...***...
pappjani2012. október 29. 10:49
Ez csodálatos! - A kilátástalan, kalapácsnyelet eldobó, család fenntartó transzos kábulatba menekvő, hallucigén hatás függelmébe temetkező, reményt durván magától ellökő szenvedést gondtalan agy bomlat elvonatán okozó, szociológiai tényfeltáró, lélekható tanulmánya, s érzet-hű vallata ez!!! -GRATULÁLOK! Piroskám...***...
Paula.S.Tizzis2012. október 10. 06:54
Piroska, ezt nem lehetett könnyű megírni sem....nem hogy átélni....szépen sorokba szedted.
Torpilla31812012. október 10. 00:26
Igen...olyan szép...megkönnyeztem...
Puszim:(