Egy új vers .

Karácsonyi gondolatok

Sűvít a szél, át a téli tájon
Hull a hó, itt van a Karácsony
Zöld fenyő ágait, hógallér borítja
Súlya alatt az ág, a földet súrolja.


Távolban egy templom harangja jelzi
Az éjféli mise kezdetét veszi
Megszületett hát a várva várt gyermek
Ki szeretetével a bűnöket váltja meg!


Ilyenkor eszembe jut a gyermekkorom,
Vártuk a telet, a havat, a Karácsonyt,
Szeretet ülte meg ilyenkor a házat,
Díszes fenyő alatt, ajándékok vártak.


Nem volt akkor Legó, Xbox, számítógép,
Mégis sokat játszott, akkor az aprónép,
Fából volt a vonat, az építőkocka,
Építhettél várat, házat az asztalra.


Csendes volt az utca, vastag a hóréteg
Álmaimban e képek, gyakran vissza térnek
A család, a szeretet volt akkor az érték,
Ma a pénz imádat, az egyetlen mérték!


A gyerekek akkor is kreatívak voltak,
Csutkából, kocsit és lovat fabrikáltak,
Tudtak a szalmából szép dolgokat fonni,
Apró ajándéknak, igazán örülni.


Szeretem én ma is Karácsony ünnepét,
A szeretet ilyenkor minden lelket átmelegít,
De miért csak erre a néhány napra,
Miért nem tart ki, hosszú hónapokra?


Bízom abban, hogy, az ember változik,
Újra felépíti, vesztett értékeit
Ember lesz majd újra, szeretettel teli,
Karácsony szelleme segít ebben neki!


Sűvít a szél, át a téli tájon
Hull a hó, itt van a Karácsony
Zöld fenyő ágait, hógallér borítja
Súlya alatt az ág, a földet súrolja.



Lehetnék én s te is ez a zöld fenyőfa,
Lelkünket, szívünket sok gond és baj nyomja,
Karácsony ünnepe vígasztaljon minket,
A világ változik, a szeretet körülvesz!


Barátom, hidd csak el, a szeretet gyógyír!
Karácsony ünnepén ez a nagyon jó hír!
Szeresd hát az embert, szeresd a családod,
A gond, baj mely nyomorít, eloszlik meglátod!