Írnom kell, írni muszáj érzés, ez a késztetés túl erős. Redőkben gyűlik, magának utat vés és váj valami különös, ami nem mindig derűs, a szó kéretlenül ujjaimra ül, majd a papírra kerül észrevétlenül. Szertelen ez az engem sújtó vers-kór, nincs mi meggyógyítson, nem született olyan doktor, és mert nem mondtam el sosem emberi lénynek, elverselem bárkinek, olvassátok ti is, szegények. Az sem rémít, ha nem értitek, belátom, szokatlan a más fejével gondolkodás, kritizálhat, elviselem, hidd el, valamennyi bölcselkedő okostojás.