sk22 blogja
SzemélyesZöldben
Ma még zöldben
tóparton szerényen
állnak a fák,
képzeletem suhan,
mint a madár,
hol van a nyár,
erdő felett sápadt
felhők álmodnak
mesét, mintha
hallanám a rigók
halk dalát, s a fák,
hallod te is,
visszhangozzák.
Vajon, miféle
érzések járják át
szívemet?
Szeretem ezt
a csendet,
megigézve állok
a parton, majd
álmodom tovább,
és álmaimban
megmozdulnak
az alvó fák.
Élet
Égnek a fények ,
mécsesek, gyertyák ,
köröttünk sírok, fejfák,
keresztek, emlékezések,
szívünkből jönnek ,
szemekben könnyek ,
a fájdalom néma ,
temetők csendjében
alkonyodik. Látod, ilyen
az élet, születünk,
dolgozunk, meghalunk.
Szeretteimre gondolok,
látom arcukat ,
hallom hangjukat ,
messzi távolból
halkan üzennek;
éld a jelent, nemes
egyszerűségben,
lelkedből áradjon szeretet,
légy becsületes,
teljességgel éld életedet.
Lombok hullnak ,
virágok nyílnak,
gyönyörű az élet,
vigyázz, hogyan éled .
Könnyeim letörlöm,
áhítat, béke oldja
bánatomat, fejet hajtok
szótlanul az elmúlásnak.
Égnek a fények,
feljöttek a csillagok ,
csendesült szívvel
haza indulok.
a lány
...és szólt a lány,
halkan, csendesen,
jóbarátom maradsz,
szívembe belevéstelek,
csupa nagybetűvel...
emléked őrzöm én
és ez a rózsaszál,
nem fáj az érzés,
maradj még,
töltsük együtt
az utolsó estét.
Béke
Be kell csomagolni a szívemet,
az érzéseket fiókba tenni,
s ha kérdeznek, egy mosollyal
felelni, senki más, én tudom,
mi ez. Ránézni egy sárguló
virágra, az avarban menni,
nem számít, figyelnek - e.
Ébredni harmatos reggelen,
várni a déli harang kondulásra,
s este, ha jön az alkonyat,
meggyújtani egy szál gyertyát,
lángján át imára kulcsolni
kezemet.
Így legyen. Béke és szeretet,
kösse össze eltévedt lelkeinket.
Önismeret
" Valójában minden játszma mögött ugyanaz a félelem áll: félünk attól, hogy elveszítjük a másik szeretetét. " - Dr. Menis -
A felismerés azonban fél siker lehet, mely által szabaddá válhatunk, de csakis akkor, ha a minél többet hallgatunk a belső hangunkra. Meditáljunk hát, kössünk békét magunkkal. Ennek elérésével önbizalmunk is erősödhet.