sk22 blogja

Az idők folyamán, 
felénk tántorog a múlt, 
56 volt és forradalom, 
vér áztatta hazánk,
véres utcák, tragédiák,
a szív sajog, apák és
fiaik, meghurcolás, 
rájuk börtön, halál várt,
anyák és gyermekek,
hol van az édesapám, 
anyám, miért, mondd, 
miért haltak meg?
Szemekben bánat,
könnyek, fájdalom,
mely ma már messze jár. 
Fiam, hősök voltak,
a szabadságért haltak,
harcoltak, hazájukért 
életükkel áldoztak.
Légy büszke rájuk, 
légy méltó hozzájuk,
őrizd emléküket,
mindig hálával,
a béke szent szavával.
Azt se feledd, soha 
ne feledd, ez a föld
a tiéd, szeresd, öleld 
szívedre, amíg csak élsz.