Nem

A függönyön át a fény törten érkezett rá,
ahogy ott volt a szoba közepén.
Csillogó mozgás hintázott és vetített árnyékokat köréje,
de Ő csak állt, mozdulatlanul.
Mennyi minden belefért már, és mennyi minden érintette,
különböző ízek s ajkak vonultak végig vonalán.
Kezek melege, vagy hidege a télen,
bársonykesztyűs emlékeket őriz, és úgy idéz könnyen,
végig sem kell keresnem a gondolatsorokon.
Valahogy így mesélnéd el, milyen...
és látatnál túl a dolgokon.
Ez itt a szájé, az ott a kézé
s jut még a szemnek is felfogni való.
Színek garmadája vonult fel hozzája,
hogy felnőni tudjon a gondolat,
és tisztán élje meg "habokat"
Esélyeket és lehetőségeket, ízekhez, színhez (sorshoz)
pillanatokhoz tanítani a lelkeket.
Mondanád lent van, pedig lehetne fent is,
s lehetne nem maga egyedül ott váró.
(sőt, nem is szabadna ott lent csak várnia,
egyenesen a kézbe kellene ugornia)
Míg egy mondattal elmondható,
míg más lehet csak annyit tenne (jó)
s nincs is benne semmi kifogásolható:
Te mégis körbejárnád, hogy láttasd mélyeit, mit adhat, ha adhat,
és kinek mennyit az sajátja, nem utánozható.
Addig én már csak néha félek - felborítom,
vagy máskor tudom, észre sem veszem,
mikor és mennyire tört darabban
szilánkjait mint prizmákat - viszem.
De ma mégis most körbejártam
és ma én sem csak annyit írtam,
hogy ott áll egy pohár a szoba középen.

(köszönöm)

2018.02.15.

Dax Johnson - This Present Place

nehéz lesz felfogni, hogy a nyár
amit kötöttünk emlék lesz fölöttünk
hogy a fény amit vittünk
árnyékkosár lesz, szívek dobozára
hóeséssé váló elmúlásunk láza

úgy didereg, a kezünk mégsem reszket,
csak fejet hajthatunk, halovány mosollyal:
így kell ennek lenni, kellett Nap és Hold-dal,

csupa fény
hogy remeghessen az indulat
ahogyan minden remény szétszakad,
és mégis...
jó így, Így Jó
Minden jön, megy
mint színek között a fény
ledér elillanás
láthatatlan kezdet
mindenek a vége
valaki másé,
jó ez a fény
februári nyáré
megmosolyog
minden születés
"a halálé"

Elmondanám, hogy zászlót ha bontok
szétszakadásokig feszüljön,
lobogása hangos legyen mint a tűz,
(belülről melegít) de kint hideg űzzön.
 
Hol a gondolat dobog, mint a láng
dübörög, éltet, csupa tánc,
mégis kint mint a korbács
csattogó és reszket az igazság.

Ilyenek vagyunk mi, álcák,
erősen gyengék, s ha tagadnánk
árvaságunk, csak nézd azt mi úgy feszül
a szélnek, háttal. Körbeérjük az imákkal ...

https://www.youtube.com/watch?v=qmh67TA9yyA

Mint a Hold, mely fellélegzik
esténként ha jő az éj,
oly mosollyal lélegezni
megtanít, talán a szél,
elfújt sóját, sóhaját
ha összetöri a világ,
színekké söpör a télvirág.
 
Fehérre mosott a hasadás
lepedő-vékony perceken
ecsetvonásuk képzelem,
átsuhanni látom - engedem
ahogy az ég, úgy, ahogy,
felhőhimnuszok az alkonyok.
 
Délibáb kezem imbolyog
festetlen egek, mozdulat
félkész a lélek - elszakad...

2018.02.08.

https://www.youtube.com/watch?v=XmSdTa9kaiQ

https://www.youtube.com/watch?v=kMs7SLDFZdI

nem sírok "árnyékot", hol a fény sincs,
és nem bűvölök hangot ha nincs miért,
s ki ért annak csend sem csen
buta bogot - báj nem dicsért

ok, ért, elért, miért,
talán mert mindegy
s mind Egy, azért:
talárt ad rám s kezembe
sál fetreng - nincs szél
mely muzsikára késztetné
azt ami nem él

temet, "Esztert" : teszt
mely kihaló
nem kellett volna az az illúzió,
hogy túl a holton is - "gangon ül a bor"
majd koccintok akkor
ha kedvem barátként megjelent

addig csak karcolna
az a "csokoládé"
minden idő legyen másé
enyém már "Tamásé"

Poets of the Fall - False Kings (Official 4K Video w/ Lyrics)