Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ismerlek...
kapocsi.ancsa 2018. február 17. 08:12
A függönyön át a fény törten érkezett rá,
ahogy ott volt a szoba közepén.
Csillogó mozgás hintázott és vetített árnyékokat köréje,
de Ő csak állt, mozdulatlanul.
Mennyi minden belefért már, és mennyi minden érintette,
különböző ízek s ajkak vonultak végig vonalán.
Kezek melege, vagy hidege a télen,
bársonykesztyűs emlékeket őriz, és úgy idéz könnyen,
végig sem kell keresnem a gondolatsorokon.
Valahogy így mesélnéd el, milyen...
és látatnál túl a dolgokon.
Ez itt a szájé, az ott a kézé
s jut még a szemnek is felfogni való.
Színek garmadája vonult fel hozzája,
hogy felnőni tudjon a gondolat,
és tisztán élje meg "habokat"
Esélyeket és lehetőségeket, ízekhez, színhez (sorshoz)
pillanatokhoz tanítani a lelkeket.
Mondanád lent van, pedig lehetne fent is,
s lehetne nem maga egyedül ott váró.
(sőt, nem is szabadna ott lent csak várnia,
egyenesen a kézbe kellene ugornia)
Míg egy mondattal elmondható,
míg más lehet csak annyit tenne (jó)
s nincs is benne semmi kifogásolható:
Te mégis körbejárnád, hogy láttasd mélyeit, mit adhat, ha adhat,
és kinek mennyit az sajátja, nem utánozható.
Addig én már csak néha félek - felborítom,
vagy máskor tudom, észre sem veszem,
mikor és mennyire tört darabban
szilánkjait mint prizmákat - viszem.
De ma mégis most körbejártam
és ma én sem csak annyit írtam,
hogy ott áll egy pohár a szoba középen.
(köszönöm)
2018.02.15.
Dax Johnson - This Present Place
csillogo2018. február 18. 22:00
"Magunkat mindig mások által ismerjük meg, attól függ ki mire képes,
hogy mit hoz ki belőlünk."
én besétálnék a szobába egy üveg muskotályos pezsgővel... a száraz fajta nem mindig tör a lényegre - mindegy annak, ki ritkán iszik ! :)
Ancsám, különleges és nagyon tetszett !
BakosErika2018. február 18. 14:47
Addig én már csak néha félek - felborítom,
vagy máskor tudom, észre sem veszem,
mikor és mennyire tört darabban
szilánkjait mint prizmákat - viszem...
Gondolatba ejtő képeket láttatsz és milyen jól.
Szeretettel olvastalak.
Mikijozsa2018. február 17. 19:55
@kapocsi.ancsa: nem kell szerénykedni, akinek van saját gondolata, az olyan erő, ami élteti, egyébként a vers A SZÓ ÜGYES TÖRDELÉSE CSUPÁN, könnyen megoldható
kapocsi.ancsa2018. február 17. 17:51
@Mikijozsa:
Köszönöm, hogy olvasol :)
Bár inkább csak gondolathalmaz, képi megjelenés.
szép estét
kapocsi.ancsa2018. február 17. 17:50
@skary: :)
kapocsi.ancsa2018. február 17. 17:48
@Rozella: :)
Magunkat mindig mások által ismerjük meg, attól függ ki mire képes,
hogy mit hoz ki belőlünk.
Jó, néha..mások gondolkodásán át nézni a világra, ha lehet egy-egy ilyen pillanat. Nézőpont váltás, felborítás nélkül
szép estét
@Törölt tag:
:D
Nem vers, csak más szemüvegén át nézve, leírtam hogy egy pohár van a szoba közepén.
Ki mit lát bele, így nem olyan snassz :)
Örülök Neked
skary2018. február 17. 13:23
szívesen
Mikijozsa2018. február 17. 12:01
te tényleg ismered, gratula a vershez
Törölt tag2018. február 17. 11:16
Törölt hozzászólás.
Rozella2018. február 17. 11:07
jó az, ha ismered... én nem ismerek senkit... még magamat sem...