séta a halállal

janus•  2023. október 8. 20:14  •  olvasva: 150


 https://youtu.be/Vi9bDMXuPSI?si=jdM5ThYTrC9hpzYQ

  

belém karolt húzott sétálni vitt

lassan kopni kezdtek a színek

szakadt lelkemből elpergett a hit

otthona lettem a rideg semminek

 

szürke fák alatt pocsolyákba léptem

halkan cuppant cipőm alatt a sár

itt hagyott mitől mindig is féltem

megbénult hideg ősszé lett a nyár

 

darvak kiáltottak búcsút a mezőre

s a hangok fennakadtak a csend tövisén

az alkony fekete vásznát egyre csak szőtte

míg beleveszett minden gyönge fény

 

keringtek felettem a fáradt álmok

leszállni rám már nem akart egy sem

nem bújtak az égen a csillagvirágok

a tejút ködét is  hiába kerestem

 

nekidőltem egy halott fának

beledobolt szívem a korhadt törzsbe

sóhajom dobtam az éhes éjszakának

s avar közt gurult aprókat zörögve

 

rád gondoltam ott a sötét semmibe

hullócsillagként zúgott egy emlék

bár ne szeretnélek ennyire

akkor talán még visszamennék

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2023. október 10. 19:49

😊💛

janus2023. október 10. 10:24

@Mikijozsa: Köszönöm a figyelmed!

Mikijozsa2023. október 9. 20:47

odafigyeléssel olvastam

janus2023. október 9. 18:25

Sziasztok!

Nagyon köszönöm, hogy sétáltatok velem! :)

Üdv.

Janus

S.MikoAgnes2023. október 9. 14:26

és egyben megható szerelem-vallomás....

S.MikoAgnes2023. október 9. 14:23

"szakadt lelkemből elpergett a hit
megbénult hideg ősszé lett a nyár

darvak kiáltottak búcsút a mezőre
s a hangok fennakadtak a csend tövisén
az alkony fekete vásznát egyre csak szőtte
míg beleveszett minden gyönge fény

keringtek felettem a fáradt álmok
leszállni rám már nem akart egy sem"

gyönyörű párhuzam az őszi hangulat és halál kifejezésére

liketorn2023. október 9. 13:43

Ezek az ósdi érzelmek megdobogtatják még avíttas szívünket, mielőtt elveszünk... Már mindegy milyen világ is lesz. Addig is ne hagyjuk abba. Szépen írsz!

szalay2023. október 9. 10:11

Hm,komoly gondolatok vagy komor ???
üdv István

Pera762023. október 9. 07:53

Milyen jó vers!

Animanongrata_2023. október 8. 20:46

“darvak kiáltottak búcsút a mezőre
s a hangok fennakadtak a csend tövisén
.
.
nekidőltem egy halott fának
beledobolt szívem a korhadt törzsbe”
Ezek a sorok kedvencek nekem szép kerek és dallamos..

Eleonora2023. október 8. 20:36

Sikerült a varázslat!!!!! A vers, rólam is szólhatna. Igen. Örömös szívvel, boldogan gratulálok.