Janus blogja

Vers
janus•  2021. július 16. 12:08

átfutott

 

átfutott rajtam

szívemen lábnyomok

vénámban eremben

száradó sár futóhomok

átfutott rajtam

mindent előzve elől

nem tudom mi ez

de sejtem hogy megöl

lábnyomok száradnak

szívem ócska falán

őriz egy képet

elfáradt retinám

félig ülsz

félig fekszel az ágyon

benned a halál

szövi árvaságom

hideg a kezed

tekinteted fénytelen

ahogy rám zuhan

szempilla réseken

átfutott rajtam

szívemen lábnyomok

huszonöt évnyi kín

megannyi sirató sorok

vénámban eremben

apad az élet vize

s ha elfogy mindegy

hogy az ember hisz-e

szívemről a lábnyomok

futnak a semmibe

 

janus•  2021. július 3. 14:48

Pinokkió (diktát-orr)

 

vér ízű perceket

fogaskerekek rágnak

emléket emészt az idő

kik eszméket szavaltak

ma csak félre dumálnak

bő zsebükben jelen és  jövő

 

érintő képernyő

gyorsan keres és talál

sorolva hazugságaid

vélt szabadságharcod

vége kínos önhalál

csak nyakunkat szorítják álmaid

 

janus•  2021. június 19. 22:19

Haza-adás (gólon innen gólon túl)

 

ma még diadal

mindenki magyar

eggyé lesz a nép

 

szürcsölt gólöröm

négyzeten köbön

ami csúf is szép

 

boldog nemzetem

völgyekben hegyen

tapsoló tenyér

 

hétköznap pofon

üres stadion

alamizsna bér

 

elfocizva már

termőföld határ

és a Balaton

 

közpénz szöktetés

az állam már cserés

magánvagyon

 

mily nagyok vagyunk

labdád rugdosunk

tolvajunk nevet

 

minden csupa báj

vakság és homály

korrupt élvezet

 

cirkusz fut megint

józanész legyint

választásra vár

 

megkerülő csel

király remekel

trükkben nincs határ

 

janus•  2021. június 18. 07:19

éjreggel (látomás)

 

kész az árnyékok rácsa

sajgó zene szól

felsír egy brácsa

fenn az égi házban

kitört egy ablak

csillagszilánkok

a földre zuhannak

fűszálak között nő

a tövises bánat

mezítláb sétálva

az álmok idejárnak

felszisszenő fájdalom

s vértelen sebek

kattogó vonatzaj

elé fekszenek

a kiszáradt tollak

s a szűz fehér lapok

jó lenne ledőlni

de állva maradok

mint egy szeg feje

a horizont mögött

kihúzta az ébredés

s a Nap fényt nyögött

a tegnap halálát

feledi a máma

a jövőm vánszorog

mászom utána

törik szakad

az árnyékok rácsa

remény  fest eget

kék és narancssárga

játszik együtt

pipacsfejre ülnek

valami csodafény

s tücskök hegedülnek

 

janus•  2021. június 10. 21:57

még sincs

 

vacogó zajokon

 hideg sötét kabát

a csend

nyirkos ragacs a  messzeség

s benne vergődik

 a derengés

szél radíroz

fellegek kopnak

és az egyik mögött

túlérett meggy a nap

árnyékok oldódnak

és arra gondolok talán

mégis van Isten

de eszembe jut hogy tegnap

gyerekek égtek benn egy házban

és hiába a napfény

hideg sötét kabát a csend

rám adta valaki

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom