Kifogytam magamból

janus•  2023. október 16. 20:01  •  olvasva: 62

 

Kifogytam magamból,

bennem mindenütt te vagy ,

görcsös, lázas forróság,

s a dermesztő  fagy,

elmém rejtett zugában titok,

 megfeszítő  kétség,

édes  nyári álom,

libegő-lebegő  reménység.

Értelmem tábláján egyenlet,

 megoldhatatlan,

minden ismeretlen, s én a tört,

csak számolok magamban,

jó lenne tudni, mi lesz a vége,

bámulok a jövőbe,

mint egy  pisztoly csövébe.

Kifogytam magamból

bennem mindenütt te vagy,

ha egy reggel már nem leszek,

te akkor is, akkor is maradj!

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

janus2023. október 17. 12:01

Sziasztok!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltatok, írtatok! :)

Üdv.

Janus

S.MikoAgnes2023. október 17. 08:07

"édes nyári álom,
libegő-lebegő reménység.

Kifogytam magamból
bennem mindenütt te vagy,
ha egy reggel már nem leszek,
te akkor is, akkor is maradj!"

Gyönyörű vallomásodban örök reménység él kedves János.

szalay2023. október 17. 04:02

Szépséges vallomás,Janus !!

Eleonora2023. október 16. 21:04

A teremtő végtelen, gratulálok.

gleam2023. október 16. 20:32

Csodaszép...