goalking blogja

goalking•  2020. június 21. 02:57

Szeduktív szingularitás

Szeduktív szingularitás sodor a szakadék szélére,
Soha nem kerülök a karizmatikus karizomtípus csoport élére,
Inkább elszököm a világ végére,lógatom a lábam a semmiségbe,
Elkészült a lelkem szóda shake-je: örökös szinglilét,
Nekem a béke mentora oszt egy hiteltelen hit-igét,
És közben elordít néhány új kiadású Disney-mesét,
Mivel várja a közeledő,mielőbbi világvégét.

goalking•  2020. február 25. 19:48

Vicces recept

Alcím: Ellenségekből barátok: a pacsirta és a palacsinta viszonya

A költő a rímeket itt egymásra dobja,
De a fejfája majd csak egy avas kopja
Lészen,de a horgot,és mást is bekapja
Az öreg romos síromra szálló vén pacsirta.

Hogy mi lesz a vacsora?
Pacsirtapalacsinta taposva,
De nyugi,ez plüsspacsirtából készül,
De,ha megeszed,tőle arcod elkékül,

Mégis oly finom íze van,
Mit én még nem kóstoltam.

goalking•  2020. február 25. 19:42

Monoton nyomok

Monoton nyomokon
Nyomom robotom,
Boldogan vakolom
Korogó gyomrom,
Jól átgondolom,
Milyen rímet írok ide,
lelkem kong,mint egy üres pince,
Maradt még pár üveg bor,
Vince napjáról a mulatságról,

Borban az igazság-,de az a baj,hogy már ott sincs,
Mert a Földünkön a hazugság lett a valódi kincs,
Szívem szorítja rabbilincs,
Csak egy Senorita
Őszinte mosolya,
Mi megtörheti ezen átkot,
Elájultam,mert kupánvágott
A boldogság szele engemet,
Ne feledd,a lényeg a szeretet,
Irtsuk ki együtt az összes szemetet,
Ha a hazugság eltűnik,nem gond,ha a föld betemet,
Most pedig befejezem eme versemet,
És itt hagyom nektek eme vers-tetemet.

goalking•  2020. február 25. 19:28

Radioaktív zombi

A Földön csak két igaz ember létezik,
Annyira igazak,mindkettő egyszerre lélegzik,
A Földanya is velük veszi a levegőt,
Ne tartsatok otthon szeretőt,
Előbb-utóbb hullánk befödi a temetőt,

A temetőt temetik,
A füzetbe vezetik
A költők a verssorokat.
A költő is szül:csak ő versszakokat.

Íródik a vers,telik a lap,
Íródik a vers,telik a nap,
Íródik a vers,ez itt alap,
Íródik a vers,költői kékszalag

Lesz az enyém ezért,
Ez engem,hogy ért?
Egy kicsikét furán,
Kemény vagyok,akár az urán.

S radioaktív is,mert kisugárzásom is van,
Készül a vers fejben,a költői agylombikban,
Senki nem bízhat a mostani átlagember-zombikban.

Íródik a vers,telik a lap,
Íródik a vers,telik a nap,
Íródik a vers,ez itt alap,
Íródik a vers,költői kékszalag.


goalking•  2020. február 25. 19:21

Az igazság bűnös színfoltja

Bal zsebemben lapul az igazolvány,
Lelkem bűnös rózsatengerét kigazolnám,

Ez itt a bűnös rózsák háborúja,
Verset írjak,vagy az asztalra ráboruljak,

És egy nagyot szundikáljak ma,
Lement az este teste,alszik a
Fa,a fű,és vele együtt a mindenség,
Kiveszett a világból az emberség,
Haldoklik,utolsókat rúgja a nemzedék,
Szintén kihalófélben az emberiség,
A pusztulásunk most történik,nem (pedig) rég,
A felszálló füsttel röpül néhány emlék,
Elkapni ezeket a kósza képeket nem lehet,
Egy újabb generáció,melyet a Föld maga alá temet,
Ennyi vagyunk csupán,semmi más,
Az agyamba megérkezik egy gondolat-beringás,
Nem autóval közlekedik,ő inkább bringás,
Lelkem az igazság bűnös színfoltjától tintás,
Ez a vers nem modern,nem is barokk,hanem vintage,
Szabad széllel szálló tisztás
Gondolatok űznek a tisztásra,
Falamon egy tiszt-ábra,
Kislányka,beugrok hozzád egy viszlátra,
Az udvarodban nő a kis pálma,
Tetejében ül a szép kis páva,
Feje alatt zöldes kispárna,
Ha papagáj lenne,a halálba kívánna,
Mint ahogy azt Lóri tette velem anno,
Hogyha csöndben volt a családi magnó,
De megnyugodott,ha adtam neki mangót,
Hogy ne kapja el a papagáj-kankót,
Keresek egy kampót,gondolataim
Ráakasztom,míg emlékfonalaim
A helyükre visszatekerednek,
Bennem felülkerekednek,
A pozitív eszmék fejemben verekednek,s veszekednek,
De ha így folytatják od'adom őket a verebeknek.

Eme versem a vad igazság bűnös színfoltja,
Harsog a nép,ti,ti,tá,majd pedig egy szinkópa,
Baby,te vagy lelkemnek legüdébb színkódja,
Ezen világban nem lesz többé már színpompa,
Mellettem robban egy megkergült szív-bomba,
Mi a teljes Földet csokoládévá olvasztotta,
E szavakat józan agyam kotyvasztotta
Ma,lement a Nap;itt az éjszaka,
Felhallatszik a sistergő szél szép sóhaja,
Elkezdődött egy vad,véres kémhajsza,
Remélem,eme versem számodra,olvasó jópofa,
Mert ha nem,beléd lesz állítva egy kék balta,
Meg egy kés lapja,nem írom ezt egy-két napja,
Kérem ne kapjunk,költők egymással hajba,
És az embereket se lökjük bele semmilyen olajba,
Menjünk el bányászni inkább,szükség van kobaltra,
Hogy legyen megfelelő bukósisak minden kobakra.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom