goalking blogja

A feleség a kollégium takarítója lett,
Mígnem egynap történt egy csodás tett,
A feleségnek gyermeke született,
Ki feltalálóvá cseperedett,
Hideg krumplikkal kisérletezett,
Minden dolgot izgatottan feljegyzett,
Aztán egy vendéglő főnöke lett,
Mert a krumplikból különleges ételt szerkesztett,
De velem nem osztotta meg,titokban tartotta a receptet,
Szóval eddig a pontig élt a versem,eme szerkezet,mely szervezett

Mosoly jelenik meg orcádon,
Ha olvasod e különös rímpárom,
Lovagolok egy lassú tornádón,
A szívemet neked kitárom,
Pengetem vadiúj gitárom,
A költészet iskoláját kijárom,
A boldogságot vigyázom,
Em rímet el nem hibázom,
Csüngsz soraimon,mint Tarzan a liánon,
Röhögjünk minden utcasarki kislányon,
Miden gondolatomért többszörösen kiállok,
Az égbe,mint Arkhimédesz egy heurékát kiáltok,
Angyalok, örülök,hogy a versírás tehetségét rám bíztátok.

Vöröshasú unkabéka a kertem legújabb lakója,
Kibérelte a kert egy darabját,épp a ruháit pakolja
Ki,a földre őket leszórja, aztán meghív egy lecsóra,
Majd a házam stílusát pedig eléggé leszólja,
Emiatt a költő a lecsóját elsózza,és behozza
A lemaradást a költészetben,hisz rég nem írt már,
Fejemben száguldanak a rímek,mint az új sínpár,
Mire a legújabb gőzmozdonyt felrakták,
Lelkemet a lelkes gondolatok belakták,
Szóval azt is bérbeadom Nektek,
De nem lesz olcsó,nem hiszem,hogy megfizethetitek.

Te azt ne akard,
Hogy kard ki kard
Harcoljunk,mert
Úgy elverlek,
MInt Chuck Norris és Jet Lee,
A vak,kínai jetskist,
Please kiss me,kiss,
Jól jön a nyelvtudás is,
Mert ilyen rímeket illesztek ide.

Ne harcoljunk kard ki kard,
Mert elverlek,mint Délmagyar a napiszart,
Tudtátok,hogy Ironman és Ironlady vast izzad,
Aphrodité és Vénusz pedig bepasizhat,
Befejezem a verser,még mielött bekaszniznak.

Bingó,bingó
Mondta a dingó,
Majd kihalt,mint a dinó,
Én meg majd mondom a kritikusaimnak: Tanulj,tinó
Ökör lesz belőled,
A frizudat is de jól belőtted,
Mint magadat,
De nekem elég akarat,
Hogy ilyen rímeket faragjak,
Faragom a rímeket,mint a fát a szobrász,
Gyilkosság lírikával, csak csontváz
Marad majd belőled,és nem a korház,
Vár majd rád,hanem a hullaház,
Milyenek a rímek hozzád képest a tiéd nulla.,száz
Az enyém,írom a rímeket,elkap valami furcsa láz,
De ez nem betegség,csakegy egyszerű lámpaláz,
Én tele vagyok rímekkel,a te fejed meg üres,mint a lerombolt árvaház,
Ezért a versért enyém lesz a lírikai Arany Málna,sztár
Vagyok,és leszek,én folytatom ezt,titeket meg a párna vár,
Mehettek szundikálni.a rímek az én nyuszikáim,
Ha én lennék Ábel a Bibliában,azt mondanám nektek: B.zi Káin,
Parittyával gylkoljátok a lírikát
De legyőzlek benneteket, mint Góliátot Dávid.
Én tömve vagyok rímekkel,nem úgy,mint a pénztárcám,
Eme versből ez lesz az egyetlen példányszám,
Így elmélkedett egy digó a dingó mellett a költészetről,
Zeng a világ az általam szavakól faragott töltényektől.