eminui blogja

Novella
eminui•  2010. március 29. 20:56

Lecsukom

Szempillám lecsukom,

kezem feléd nyújtom,

s te kedveszegetlen

hajtod fejed ölembe.

 

Boldog arcvonásod,

rezgő szempillantásod,

kedves sóhajtásod

lágy dallamot zeng.

 

Még most is fülemben

cseng e kedves zörej,

mint kőre esett pénz,

úgy csendül fel e zene.

 

Szívemet dobbanni

hallod, elhallgattatni

még te sem tudod:

"Szeretlek!"-zengi.

 

Csak néked dalol,

zenéje hozzád szól:

szeretlek, míg élek,

s benned remélek.

 

Egyetlen vagy,

kit örökké imádok,

kinek nyomában

nem hiába járok.