Az élet nem lányregény

Mit ér?

Mit ér a csók?
Válaszolj!
Mit ér a szerelem?
Válaszolj!
Mit ér az ember?
Válaszolj!
Mit ér az élet?
Válaszolj!

Választ keresek sok mindenre.
Választ várok, tengernyi kérdésre.
Mond! Miért születtem én e földre?
Kinek volt jó, hogy megjöttem?
S mi értelme, hogy születtem?
S mire jó az, hogy itt vagyok?
S mi lesz akkor, ha meghalok?

Szeretnék mindig rohanni!
Szeretnék mindenkit itt hagyni!
Szeretnék érzéketlen maradni!
Szeretnék valahová elbújni!
Szeretném elhagyni a világot!
Kérlek, adj egy tanácsot!

A konzervált idős fejek gondja csak Te vagy!
"Ifjúságok szégyene a mai nemzedék."
A miértekre nem felel az agy.
Nem törődsz Te másokkal, mert gondod van elég.
Őszintén vald be önmagadnak!
- Pénzért mit meg tennél még?
Bús-gond felhő ül homlokod alatt.
Munkád nem lesz! - jó biztatás,
majd pénzért űzöd a vadat.
Szürkévé vált napokon majd nem gondolkodol.
Éled az életed, s a fő, hogy vagy valahol.
Félelem közt gyötrődsz, hitelekről szól az álmod,
lassan elfelejted, hogy vannak még virágok.
Bizalmatlan lesz az élet, s bizalmatlan vagy magad.
Nem hiszel a szerelemben, lábad mindig leragad.
Nem fogod vállalni önmagad.
Néha csordul a pohár, de szavad nem lehet.
S ha lenne is, szád kinyitni nem mered.
Kiálts nagyot! Mienk az élet!
Ne bántsátok ezt a nemzedéket!