beam blogja

beam•  2012. július 6. 12:54

A hátsó szobában..

A hátsó szobában véres lepelbe burkolózva

félelemben,

óvatos neszben

kémlelem a gyilkos

lábnyomát.

Vörös vérben tocsogó lábam,

én csak állok.

A véres kéz már a torkomon

s mint átkozott levegőért

kapkodok.

Oxigén hiányban elájulok.

beam•  2012. július 6. 09:07

Egy kis romantika

Finom húsos szád ízét érzem
 ajkaimon.
Vörösen izzó éjjel
csllagporát.
Kezeid édes csókját
érzem
piruló bőrömön.
Mozdulok,hozzád érek
arcod
tenyerembe temetem.
Csókokban vétkezem.
Mohón árul el
kezem...veled!

beam•  2012. július 5. 17:33

:( történet

Duna parton a tavasz, pirkadat öleli át a párától dús folyó keblét.Most sima víz tükör nyugodtan sodródik tova,a tegnapra csak egy száraz,letörött gally emlékeztet csupán.A viharban és mély sötét éjszakában egy fiú sétált egyedül.A Margit hídról álmodott szíve,s húzta őt magához.Repülni akart el az álmai földjére.A magasban ott állott és az Isten kezébe vágyott.Ahogy a lábai elrugaszkodtak már nem remegtek,ő a sorsát hátra hagyta.A vad hullámok közé ugrott, ami feje felé csapott, tüdejébe hideg víz özönlött,meztelen törékeny lelke felkiáltott.. Sírjánál csak egy lány állott kezében virágot tartott.Arcáról könny özönlött.Fehérről feketére váltott.

2012.07.05

beam•  2012. július 5. 12:35

Képek

Képeket vet fel bennem a jelen.

Gyökerek átszövik

ártatlannak vélt

testek tömegét.

21 gramm marad

másnak vak maradsz,

a világban bolyongó.

Űrt hagy csak.

Messze járó árnyak

felhők fölé szállnak.

beam•  2012. július 4. 14:42

Fellegek alatt

Hatalmas esőfelhők alatt
az idő mardossa
csupasz testem
végtelen nagy mohósággal.
Enyém vagy Most és Mindörökké!