Gyémánt az örökkévalóságban

Téged őriz a lámpafény
szoba tiszta homálya,
szívemben élő szép regény
barátságunk forrása.

Falak őrzik a mosolyod
múltat rejtő éveket
feledhetetlen oly csodás,
vidám, drága perceket.

Padló őrzi a léptedet
lánccal védve fonja át
bőszen tartja erősen,
édes szíved fonalát.

Asztal őrzi kezed nyomát,
szorgalmasan, kedvesen
kemény vizsgák gyötrő szavát,
fáradt, kínzó éjjeken.

Belenged a szoba fényét,
nélküled csak fakó árny
emlékeket felidéző
barátságos szivárvány.