Volt álmaim...

Jártam a kozmosz rengetegében,
          és szíveknek rejtekében,
jártam az érzelmek viharában,
          természet forgatagában,
láttam az észnek nagy birodalmát,
          gyermekszemek tisztaságát,
láttam vágyak lebegő seregét,
          s szerelmek nagy-nagy erejét,
hittem az ember jobb jövőjében,
          szelleme bölcs szépségében,
hittem lelkünk gyönyörű fényében,
          álmok teremtő tüzében,
          de soha sem hittem, hogy majd
          egyszer poklokra kell szálljak,
          hogy ízekre szed és megrág,
          majd koncnak vet ez a világ.