Mélyről

S.agi•  2016. november 12. 23:08

 

Múlt és jelen között 
hunyt szemmel időzve
egy ölelésed hoztam 
a nyárból az őszbe.


Mint verssort a dallam,
úgy ívelt át karod,
még visszaöleltelek,
és már így maradok...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

S.agi2016. november 13. 22:17

@Rozella, @merleg: Köszönöm szépen mindkettőtöknek!

merleg662016. november 13. 20:58

Nagyon szépen megírtad! Tetszett!

Rozella2016. november 13. 12:17

de szép!:)

S.agi2016. november 13. 11:53

@skary: Így...Köszönöm!

skary2016. november 13. 05:22

a pillanatban ott maradsz
nem ez vagy nem amaz
hanem fát érintve meg
minden ott lebeg