Azonnali

A kertben még szeretnek a virágok.

Tudod, azok amelyekre savat öntöttél,

És gyökereiket elkapáltad.

Éjszaka egy láthatatlan nőtÖlelek át és alszom vele

Képzeletben,

Reggel kelve pedig

Megvetem magam, megvetem

Azt. Aludni kell valahogyan.

Megtanultam én is lejjebb adni,

Magyarnak születtem.