Istennel együtt

Vallás
1008•  2011. május 29. 09:46

Krisztus levele a laodíceai gyülekezetnek

Krisztus levele a laodíceai gyülekezetnek

(Jelenések könyve 3;14-22 alapján)


A hű, Igaz – az Ámen szól:

 

"Hiszed, hogy tiéd a minden,
képzeled hogy szabad vagy
s talán, azt is hogy gazdag
rágódsz a földi kincsen.

lásd, beteg vagy, kend meg szemed,
szerezz tűzpróbált aranyat,
fehérítsd ki a ruhádat,
higgy és takard el szégyened!

Ó, szegény szerelmes fiam!
én az ajtód előtt állok –
mily régóta reád várok –
Hogy szíved nekem megnyissad,

Bemegyek a lakhelyedbe,
és veled vacsorázok...
s valósággá válik álmod

ha nekem adod szívedet

Hideg vagy, légy hév mától
de langyos az soha, soha!
ne légy hozzám oly mostoha

mert kiköplek én a számból

Fehér legyél vagy fekete,
feledd a kopott-szürkét!
Szerelmes legyél de tüstént
tudd én előbb szerettelek.

Legyél buzgóságos – térj meg!
Halld szavaim, mit mondanak

fejtsd meg az égi titkokat -
szól az Úr gyülekezetének."

 

1008•  2011. január 28. 13:13

Ments meg, Uram!

MENTS MEG, URAM!
(ecce homo)

Nap alatti nappalok...
lábam kerékben topog,
negyven éve is talán,
hogy elhagytam Egyiptomot.
Egyhangúság fojtogat -
elfáradt a gondolat,
míg pusztában kerengek,
nem lelem a két kezed.
Vágyaim üvöltenek,
keserűek a vizek,
mannádat én megvetem, -
hagyma uborka kell nekem!
Egy kis hús jó volna már:
mérték nélkül tonnaszám,
míg kibugyog fülemen,
aztán meg öklendezem…
Megvakult tekintetem
Rád többé nem emelem,
Mózes hiába gagyog, -
borjúszobrot faragok!
Leülök és felkelek,
danolok, iszok, eszek,
mit csak kíván a szemem -
magamnak mind elveszem!
Így telnek a nappalok:
mókuskerékben loholok,
nincs módom kiszállni már,
- reám kárhozatod vár…
Tékozoltam kincseid,
ittam a disznók vérét,
más feleségével háltam,
hitem volt a bálványban.
Pénzért eladtam lelkemet,
korrumpáltam az eget, -
még Téged is lefizettelek,
hogy megáldjál engemet.
Ez minden, mi én vagyok…
- Nap alatti nappalok! -
Kerékbe törve a lelkem…
Ments meg, Uram – Istenem
!

(2011. január 28.)

1008•  2010. november 9. 12:44

Egy a szükséges

Egy a szükséges..
 
S lőn két leány Bethániában –
mindkettő igen jámbor lélek:
Az egyik szorgos sürgő-forgós,
a másik hallgatag mélységes.
 
Midőn az Úr házukba  térve
helyet foglalva ott lepihent,
Látta amint az egyik tüstént
az  Ő szolgálatára  siet....
 
A másik lányka lábaihoz
ülve figyelmesen hallgatott
az  Ő szavára, s füle itta
a szívébe vetett szent magot.
 
A szorgos lány ezt zokon véve
az Úrhoz ekképp folyamodott:
„Uram dorgáld meg testvéremet,
mert munkámban egyedül hagyott!”
 
Az Úr válaszolt néki, s mondta:
 
„Márta, Márta, sokra igyekszel,
de Mária,  ki szívből szeret,  -
Örökségetek jobbik részét
Engem hallgatva szerezte meg.”

 (2010, március)

1008•  2010. november 9. 12:32

Zúgnak

Zúgnak zúgnak a böjti szelek
 

Zúgnak  zúgnak a böjti szelek
meghaltatok fel sem támadtatok
élő halott mind ki itt jelen van
meghaltak fel sem támadtak
telve a sírok - üresen tátong
lelketek ott bolyong - élő halott
semmi nem történik veletek
múltba hal életetek - 
kimerevítetlen  pillanat –
bukdácsoltok kik folyton érkezve távoztok
meghaltok minden percben -
élve haló pillanat -
idő hurkában kucorog lelketek –
eloson ott árnyatok -
maradtok változatlan sáranyag -
hullámok törnek át rajtatok -
nem éltek meg sem haltatok –
vajúdó élet bennetek minden percben –
 tű fokán tör át az idő -
keresztben megfeszül
minden emberi  kar  benne feszül -
karja miattatok kifeszül
megfeszítitek 
de harmadnapra feltámadott -
benne - kikerülve az idő vasmarkábol –
nem lesztek folyton érkező és távozó halott
meghaltatok fel sem támadtatok
az idő folyik csak monoton
de harmadnap feltámad –
ereszd be szívedbe – feltámadott -
s ti is benne  meg is haltok fel is támadtok –
az életfolyam kiárad
idő kereke megáll kifeszül - s ragyog

(2010. március)

1008•  2010. november 9. 12:15

A megoldás: Jézus

NINCS MÁS JÓ

(A megoldás: Jézus)
 
Nincs más értelem, nincs más Jó:
kimondani, mi a lényeg: -
világ testére pergetett só -
s meggyógyulnak a teremtmények.
 
Ő Út, Igazság, Ő az Élet -
Nélküle halott e világ;
mert porból jő, s forráshoz tér meg,
s megéled minden hervadt virág.
 
Engem már más nem érint meg,
nem érdekel sok cifraság -
az ember mély örvényből tér meg,
s pecsétül rajta: örök élet.

 

(2009. április)