A 2008-as pénzügyi válság gyökerei

Hedniskhjertad• 2022. szeptember 14. 06:35 • olvasva: 54

A 2008-as pénzügyi válság gyökerei, hatásai és kronológiája

A nagy gazdasági világválság óta a második legnagyobbként nevezett 2008-as pénzügyi válság (ami valójában 2006 őszén-2007 elején gyűrűzött ki az Egyesült Államok bankszektora felől a világ felé), bár a XX. Század megélt már pár nagy válságot 1929 túltermelési (U.n. „Nagy gazdasági világválság”), vagy az 1973-as „Olajválságot” említhetnénk főképp, de sok gazdasági elemző szerint ez a válság az 1929-33-as utáni második legjelentősebb. A ’29-eshez hasonlóan ezen krach bölcsője is az USA volt és 2008 júliusáig közel 435 milliárd dolláros veszteség érte1, a sajtó a válságot „subprime” névvel illette, de mi is valójában a subprime válság? A subprime általában olyan lakáshitel konstrukció (főképp az amerikai piacon volt domináns) amely nem tesz eleget az elsődleges jelzáloghitelek minimális követelményeinek, először az adós hitelképességét vizsgálja meg a pénzintézet, ahol is két fontos mutatót vesz elsősorban górcső alá: az Úgynevezett DTI (Debt-to-income-Ratio)2, amit adósság/bevétel arányszámnak is nevezhetnénk, a második az LTV (Loan-to-value Ratio)3, ezt nevezhetjük egy finanszírozási arányszámnak, ami azt mutatja , hogy az ingatlan értékének hány százalékát tudja a hitelt felvevő számára a pénzintézet kölcsönözni, ez a két mutató szabja meg ki és mennyi hitelt vehet fel egy pénzintézettől. Az alacsony hitelképességű ügyfelek számára (az 55% feletti DTI és 85 % feletti LTV arányszámokkal értve ezt) nyújtott kölcsönök és hitelek minősülnek másodlagosnak azaz „Subprime”-nak, de ebbe a kategóriába tartozik az U.n. „Jumbo” hitelek is amelyek olyan kölcsönök amelyeket egy megszabott limit feletti értékű ingatlanra nyújtanak (ilyen limit pl családi ház esetén a 417000 dollár). „Általánosan elfogadott nézet, hogy a jelenlegi, globális méretű pénzügyi válság az amerikai subprime jelzálogpiac válságából alakult ki.

Kent Cherny és Yuliya Demyanyk, az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kutatói tanulmányukban számos tévhitet oszlatnak el a subprime minősítésű jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Az egyik tévhit szerint Amerikában csak azok kaptak subprime jelzáloghiteleket, akik eleve kétes hitelfelvevők voltak. A két szerző rávilágít arra, hogy a subprime hitelek elnevezés egy összetett fogalom, amely természetesen tartalmazza az alacsony hitelpontszámmal rendelkező ügyfeleket, de olyan hitelek is subprime elnevezést kaptak, amelyek kibocsátója magas kamatú hitelekre (high-cost loans) specializálódott, még akkor is, ha az adott hitel nem a magas kamatú kategóriába esik. Egy másik tévhit szerint a subprime jelzáloghitelek elősegítették a lakáshoz jutást: 2000 és 2006 között mintegy 1 millióan finanszírozták első lakásukat subprime jelzáloghitelből. A subprime hitelek azonban nagy arányban bedőltek, meghaladva az első lakásukat ilyen típusú hitelekből vásárlok számát is, így ezen hitelek egy nagyobb része csupán sokadik ingatlanba történő befektetés, esetleg jelzálogalapú fogyasztási kölcsön volt, amelyet nem elsődleges ingatlanuk terhére vettek fel a hitelfelvevők A szerzők azt a hiedelmet is megcáfolták, hogy a subprime válság kitöréséhez a jelzálog folyósítási standardok gyengülése vezetett. A hiedelem azon adatokon alapul, hogy a 2001 és 2005 között keletkezett subprime hitelek 10 százaléka került késedelembe vagy defaultba 1 évvel a folyósítás után, míg a 2006 és 2007 közötti hitelekre ez az arány 20 százalék. Azonban nem figyelhető meg jelentős változás a folyósítási kritériumokban az utolsó két évben: valójában az LTV és a jövedelemarányos eladósodottság évről évre romlott, de nem akkor mértékben, amely a rossz minősítésű hitelek arányának megduplázódását magyarázná.”4. De nem lehet kizárólag a hitelintézetek által nyújtott lehetőségeket felelőssé tenni a válságért, hiszen ahogy a lakásárak növekedtek és a jelzáloghitelek csökkentek sokan jutottak olyan döntésre, hogy hitelt vesznek fel lakásfelújítás céljára vagy egyszerűen csak életszínvonaluk finanszírozására, és az e célból felvett hitelek aránya jóval magasabb volt, mint a lakásvásárlásra felvett hiteleké. A 2008-as válságért nem lehet kizárólagosan egy tényezőt vagy viselkedési formát felelőssé tenni, „Visszatekintve, a válság egy klasszikus hitelfellendülés és visszaesés: a subprime hitelpiac 2001 és 2007 között majdnem meghétszereződött, mindeközben a jelzáloghitelek minősége folyamatosan romlott, kockázatosságuk növekedett, ellenben a kockázatok ára csökkent. Az emelkedő lakásárak elfedték a jelzáloghitelek piacában rejlő gyengeségeket – amint az árak jelentősen visszaestek, fény derült a hitelek tényleges minőségére..”5, 2007-ben majdnem 1,3 millió amerikai ingatlant árvereztek el, és ez az előző év tükrében közel 79%-os emelkedést jelentett6, 2008 Július 17. lett a pénzpiac újdonsült fekete „csütörtöke”, amikor nyilvánvalóvá lett a pénzpiac válsága az USA-ban az elemzők próbálták menteni a menthetetlent olyan jelzők használatával, hogy a válság csak helyi, de villámgyorsan világszintűvé nőtte ki magát, és „2009 tavaszára a világnak szinte egyetlen olyan szeglete sem maradt, amely azzal büszkélkedhetett volna, hogy nem érte el a pénzpiacokról kiindult gazdasági visszaesés hulláma.”7 Az Eurozóna 2008-ban teljesen recesszióba került és a harmadik negyedévre 0,2 %-al csökkent az eurózóna gazdasági teljesítménye.8 Egyes elemzők a Kondratyev ciklus legújabb hullámaként emlegetik a válságot9. A Fő történések kronológiája a nagyobb eseményeke említve ( 2008 Szeptemberéig):

2007. Március. 13 a New Century Financial amerikai jelzálogbank csődje10
2007. Július. 17 a Bear Sterns csődje „Négy nappal azután, hogy a Bear Stearns vezérigazgatója, Alan Schwartz azzal nyugtatgatta a Wall Streetet, hogy cége nincs bajban, vasárnap arra kényszerült, hogy eladja az ötödik legnagyobb amerikai befektetési bankot a versenytárs JPMorgan Chase-nek. Az eladási ár rendkívül alacsony, részvényenként 2 dollár, azaz a teljes vételár 236,2 millió dollár.”11
2007 Augusztus. 9 a válság első hullámai Európai partjainál a BNP Paribas 3 pénzügyi alapja is működésképtelenné válik. a FED és az Európai Központi Bank pénzügyi mentőcsomagja
2007 Szeptember. 13. a Northern Rock likviditási problémacsomagja.12
2007 December 12. Az Európai Központi Bank , a Svájci jegybank és FED összefogása a válság orvoslására, a FED engedélyt ad a Svájci jegybanknak és az EKB-nak hogy limitált mennyiségben, dollárban is adhasson hitelt.13
2008 Január.11 A Bank of America felvásárolja a Countrywide Financial Corporationt.14
2008. Szeptember 8. George W. Bush 300 milliárd dollárt pumpál ( Fannie Mae és Freddie Mac általános állapota 2009-ben15 ) a Fannie Mae (Az 1938-ban alapított Fannie Mae - Federal National Mortgage Association, vagyis Országos Szövetségi Jelzáloghitel Társulás ) és Freddie Mac (Freddie Mac - Federal Home Loan Mortgage Corporation, azaz Szövetségi Lakáskölcsön Részvénytársaság) társaságokba.
2008 Szeptember 15. a Lehmann Brothers csődvédelmet kér (a JFChase Morgan bank menti ki szorult helyzetéből fed hitel segítségével)16. Majd 1 nappal később az AIG lesz 80%-ban FED tulajdonná a 85 milliárdos hitelsegítség által.17

2009-re általánosságban elmondható: „Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság mely később reálgazdásági válsággá nőtte ki magát, az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Napjainkban az USA, Japán és az Európai Unió, fejlett és fejlődő államok egyaránt nagy kihívásokkal néznek szembe. Az országok olyan intézkedéseket léptetnek életbe, melyeknek legfőbb célja a pénzügyi stabilitás biztosítása. Ezért számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani bankokat, pénzintézeteket, és biztosítókat. Összességében elmondhatjuk, hogy a pénzügyi válságkezelési programok részben összehangolt, részben nemzeti hatáskörben végrehajtott intézkedései a legtöbb helyen hasonlóak. Mivel sok ország külső segítségre utalt, ezért egyre többen veszik igénybe a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és a Világbank segítségét gazdálkodásának, pénzügyi rendszerének stabilizálása érdekében. A pénzügyi krízis fokozatosan átterjedt a reálgazdaságra is, gyárak zárnak be, csökkentik termelésüket, munkahelyek szűnnek meg világszerte. A 2008–2009-es gazdasági világválság az 1929-30-as nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válság‎ból alakult ki. Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság, mely az USA ingatlan- és bankszektorából 2006 végén indult ki. Fontos megjegyezni, hogy hatása olyan jelentős mértékű volt, hogy bár az amerikai piacon jelentkezett elsőként, más országokra is átgyűrűzött és hatása várhatóan még az elkövetkező néhány évben érezhető lesz. Hatása a pénzügyi szektor résztvevőin túlmenően a gazdaság minden ágában érezhető változásokat hozott, bankok és cégek mentek csődbe illetve fúzióra kényszerültek. Bár a válság az USA-ból indult, gyorsan és megállíthatatlanul terjedt, lassulás következett be a világgazdaságban, ennek egyik jele, hogy a világ másik vezető hatalmának, az eurózónának gazdasági növekedése 2009-ben az Európai Bizottság becslése szerint 0,1%-os lesz. Az IMF előrejelzései sem optimizmusról árulkodnak, prognózisa szerint erre 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, valamint a fejlődő országok növekedése is lassulni fog. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy az elmúlt évtizedre az volt a jellemző, hogy a globalizáció folyamatainak köszönhetően a fejlett országok az olcsó munkaerővel bíró, fejlődő országokba helyezték át a nagy cégek tőkéjét. Ennek köszönhetően Kína, India szinte teljesen elszívta a pénztartalékokat az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió elől. Ennek következtében az amerikai dollár, majd az euro övezet fizetőeszköze, az euro is elkezdett fokozatosan gyengülni. Ezzel szebben a kínai jüan erősödése figyelhető meg. Mivel Kína rohamos mértékben fejlődött és fejlődik, valamint az ázsiai népekhez hasonlóan a kínai nép híres takarékosságáról, ezért a rendelkezésre álló pénzeszközöket a kínaiak nagy része külföldön fektette be, elsősorban Amerikában. Vagyis az USA el van adósodva Kína felé.”18 A folyamatok egyszerűsített és szemléletes táblázatban Andor László tárja elénk, amely az egyszerű szemlélődő számára és érthetővé teszi a folyamatokat:

2007 VIII.-2008 IX.

2008 IX.

Válság megítélése

„Másodrendű jelzálogpiaci válság”

„Globális Pénzügyi és Gazdasági válság”

Pénzügyi Rendszer

Kiterjedő csőd az angolszász világban, szűkülés

Totális bizalomhiány, csődhelyzetek, likviditási hiány

Reálgazdaság

Lassulás az angolszász országokban, kőolaj és élelmiszer áremelkedés

Recesszió az OECD országokban, lassulás a felzárkózó félperiférián, olajár csökkenés

Árfolyammozgások

Gyengülő USD, GBP , az EUR és a félperiféria valutái erősödnek.

erősödő USD a félperiféria valutái gyengülnek.

Állami Beavatkozás

óvatos kamatcsökkentések és kármentő intézkedések

Drasztikus bankmentő és élénkítő csomagok; aggresszív kamatcsökkentés; IMF, G20 stb. aktivizálódása

Forrás: Andor 2009

Egyszerűen összefoglalva, ez a válság nem elsőrendű jelzálogpiaci hanem, ahogy a neve is mutatja másodrendű „subprime”, a soha nem látott mélységekben lévő ezredfordulós kamatlábak miatt (USA jegybank (FED) alacsonyan tartja az alapkamatot. Ez több hitel és jelzáloghitelhez vezet), az olcsó hitelekből történő nagy mértékű ingatlan vásárlások USA-ból (USA-ban komolyabb hitelbírálat nélkül, az ingatlanárak növekedésére támaszkodva nyakló nélkül kezdenek jelzálogkölcsönöket nyújtani magánszemélyeknek. Ennek az oka a megnövekedett verseny a hitelpiacon és a több tíz éve növekvő gazdasági pályán lévő USA-ba vetett hit.)20

kiindulva az ingatlanárak emelkedéséhez vezettek. (A felvett hiteleket felhasználása kétirányú volt: egyrészt nagy mennyiségű új lakásépítést generált, másrészt: a hitelek egy része tartós fogyasztási cikkek fogyasztását segítette elő. Ez jelentősen hozzájárult az amerikai gazdaság GDP-jének növekedéséhez)21

, az olcsóhitelnyújtás adott feltételei miatt a hitelintézetek még több hitelt dobjanak a piacra amelyek fedezetéül az ingatlanok szolgáltak volna, a befektetési bankok pedig előszeretettel fektették ügyfeleik pénzét ingatlanalapú konstrukciókba, kötvénycsomagokba ( az előreprognosztizált nagy haszon reményében), amikor a „tartható fejlődés” elve sérült, akkor nagyobb kockázati tényezőjű elemeket helyeztek el saját befektetési csomagjaikba és így új és újabb átcsomagolt „új és saját” terméket dobtak piacra ( az átnevezést a saját kínálatuk csomagba tevésével legitimizálták befektetési termékeiket, a Bankok közötti hitelezési verseny egyre kockázatosabb, egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak hiteleket (subprime hitelek), illetve finanszíroztak kockázatos beruházásokat. Az ingatlanok értéknövekedése elősegítette azt is hogy olyan adósoknak is hiteleztek az ingatlan értékének növekedése folytán, aki egyébként normál fogyasztási hitel felvételére alkalmatlan volt. A kockázatos lakás jelzálog illetve a subprime hitelek kockázatát egzotikus pénzügyi konstrukciókba csomagolták be, és eladták befektetőknek újabb pénzt kreálva a rendszerbe és így olyan időzített bombákat csempésztek az amerikai befektetési bankok portfoliójába, amelyek később nem várt problémákat okoztak. )22, és így mások kockázatává is tették (részben vagy teljesen) saját szolgáltatásaikat. A Lehmann Brothers csődje után futótűzként sepert végig a bizalomhiány értve nemcsak a befektetőkkel és kliensekkel szemben, hanem más bankokkal szemben is (az első nagymértékű krach-esemény volt, ahol nem csak a tulajdonosok, hanem a befektetők pénze is elúszott, eleddig példátlan eseményként). „A bizalomhiány miatt kiszáradtak a pénzpiacok és megszűnt a likviditás Ennek következtében a gazdaság többi szereplője sem tudott hitelhez jutni és drasztikus visszaesések következtek be a beruházások terén és a hiteligényes iparágakban (pl. autó- és építőipar). Mivel a termelőágazatok nem jutottak pénzhez, a termelés elkezdett visszaesni, ezzel a pénzpiaci válság elérte a reálgazdaságot és már a lakosság számára is érezhetővé vált a válság. Egyre több gyár jelentette be leállását és egyre nőtt az elbocsátottak tábora. Folyamatosan bővült azon országok listája, ahol a gazdasági növekedés visszaesett és beköszöntött a recesszió, vagyis amikor a bruttó hazai termék (GDP) két egymást követő negyedévben csökkent. A válság e hullámának következménye volt az is, hogy nagymúltú bankok dőltek be, és sokat állami segítséggel kellett megmenteni.” 23. .A válság hullámai már csillapodni látszanak napjainkban, de a világgazdaságon látható érezhető nyomot hagytak, és a „tartható fejlődés” érve (vagy közhiedelme?) meg lett cáfolva.