Te vagy az élet

Bánatom elillan,
ha szemed rám pillant,
szívbe szeretetet,
fohásztól életet.
 
Sírástól könnyeket,
öröm jött tőletek,
tündérke színt hozol,
szeretet befodroz.
 
Arcom is kipirul,
lelkem is felvidul,
csodát adtál nékem,
megmártom a létem.
 
Ölembe ringatva,
rosszat hátra hagyva,
szikrázó napfénybe,
az örömbe lépve.
 
Ím, kegyelmet kértem,
hidd, szeretet éget,
holnap hozza reményt,
tova repül emlék.
 
Lám angyali fényként,
hisz szeretni kértél,
színpompás szirmokat,
illattal simogat.
 
Ám Te vagy az élet,
mosolygón úgy fénylett,
kitárom a szívem,
szeretet a színem.