Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kiálts rám!
Csirpike• 2012. augusztus 8. 20:57
Kiálts rám!
Kiálts rám!
Hisz nem vagyok önmagam!
Zökkents ki ebből,
Ne legyek ismét boldogtalan.
Kiálts rám!
Ne vágyjak arra, mit nem lehet,
Hazug, lopott percektől
Ne várjak sírig tartó szeretetet!
Kiálts rám,
Hogyha elkap az őrület!
Kezem illúziók felé nyújtva
Ne érintsek cukros fellegeket!
Kiálts rám,
Hisz vágyom az újult holnapot!
Ne ragadjanak magukkal
A gyötrő, hamis szavú tegnapok.
Kiálts rám!
Meghitt hangod talán elér,
S a sötétben, hol szemem béna-vak,
Egy fényt adó lámpással felér.
Kiálts rám!
Szédülve bár, de ébredjek föl!
És ne térjek többé oda vissza,
Mert az álomvilág összetör...
(2011. január 27.)
Acsnagyeva2012. augusztus 31. 18:02
Kiálts rám!
Szédülve bár, de ébredjek föl!
És ne térjek többé oda vissza,
Mert az álomvilág összetör...
Igen, sajnos.. de szép a versed.
Csirpike2012. augusztus 9. 13:29
:)
Örülök, hogy eljöttetek! :) Köszönöm mindenkinek!
judit.szego2012. augusztus 9. 11:51
Nem kiáltok, mert jó az álmodozás, meg ez a vers is!:)
Törölt tag2012. augusztus 9. 08:37
Törölt hozzászólás.
Torpilla31812012. augusztus 8. 23:14
De álmodni jó, csak ha rémálommá lesz, fel kell ébredni, megrázni magad, és bátran újra álmodni...
Puszi neked! Fájó soraid elértek! Gratulálok.
Törölt tag2012. augusztus 8. 22:01
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2012. augusztus 8. 21:51
Törölt hozzászólás.