Alek_Zender blogja
VersBak és Halak
Bak és Halak
Kis bakkecske nézte a halakat
Kik már rég lakták e tavakat.
S figyelte mit mesélnek
S ki mit, hogy élt meg.
S így lett e zord sziklából
érzékeny lélek.
S a halak már rég nem éltek
mire a gondolatok fejében beértek.
De emléke mindig elkísérte.
Elindul hát a messzeségbe.
A legmagasabb hegy tetejére
minek csúcsa a felhők fölé ér
Hol többet nem ér véget a lét
s hol az égi kék tó habjában
lelnek majd újra egymásra.
De a hegy magas.
Légy óvatos!
mert ahogy feljebb haladsz
egyre hidegebb s csúszósabb lesz az utad.
De ha van hitted Ő mutat neked biztonságos utat.