Szeptemberi fények

75777aversek19•  2021. szeptember 12. 21:01  •  olvasva: 216



Már szeptember jár, elillant
a szenvedéllyel ölelő nyár,
átvette helyét egy lágyabb,
szelíd ölelés, a szeptemberi fény.


Szeptemberi fények, oly
szelíden égnek,
szeptemberi álmok,
mélyen bennem élnek.

Szeptemberi álmok,
még csodára várok,
csodára, hogy lépted,
nyári fényt idézhet.

Lépted merész, bátor,
elém áll, s nem vádol,
elém áll tekintetem keresve,
s megbocsátunk e keserű csendbe.

A keserű csendben, már,
minden szépnek látszik,
a szerelmi vétek,
tisztulásra vágyik.

Megbocsátunk, mert erős az,
ki Érez, nem adja csak,
úgy fel, hisz a,
Szerelem az Élet. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!