1962 blogja

Benne vagy lefekvésemben,ébredésemben,

egykedvűségemben,kétkedésemben.

Összekulcsolt két kezemben

Vonalként tenyeremben

lecsukott két szememben

meg nem írt levelemben

lelkemben,testemben

magányos estemben

házban,kertesben 

Veled kettesben

álmodott szerelemben 

Neked virágzó versemben.

Elmaradt ölelésben,

minden lépésben,

fájó érzésben,

sírásban és nevetésben,

esőben és napsütésben.

De nem vagy feledésben.

Megáll az eszM s a betűk felett kezem,

Ha Rád gondolok,mindenről megfeledkezem.

SzívM már megint ver hevesen.

Téged óhajt, SzerelmesM !