Képkeret

Elindulsz most a hídon át 

-épp hat lábnyival vagy a víz felett-

elmerengve nézed az éjszakát

az életed: egy üres képkeret

mást mond a szív, megint mást az ész

kint tavasz van, de benned tél honol

a test nyúzott, a lélek tettrekész

s tudatalatt, hamis vádakat kohol

..pár lépés csupán, a másik part közel 

kiált benned a múlt, elbicsakló hangján

mint egy éhező, ki sajtot képzel el

odafent, a holdnak széjjel málló arcán.