Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Fakult
church73• 2023. augusztus 19. 13:30 • olvasva: 125
néhány emléket teleportál
olyan felesleges - mind fakult -
mint pamutbojt a papucsorrán
tudom: mindennek meg van az ára
az életem söntésben mérték
drága nedű egykor, kisfröccs mára
meg elhanyagolt irányérzék
jobbra húzok, a sors balra űz
- egy lépés előre, kettő hátra -
bár pislákol még bennem a tűz
jégkék, mint a vihargyújtó lángja..
Röhög a múlt, emlékeket dobál -
mint gőzölgő füst a fegyvercsövén
oly szürke az est, ködöt inhalál
s nő (rám), ..mint gyom a falak tövén.
Florine2023. augusztus 21. 11:55
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
church732023. augusztus 20. 16:53
@miriam: Köszönöm szépen Miriam!
church732023. augusztus 20. 16:52
@Mikijozsa: Mikibá’, köszönöm, hogy olvastál!
Nagy tisztelettel: Zoli
church732023. augusztus 20. 16:51
@liketorn: Ádám, köszönöm, hogy jöttél!
Nulláról már ritkán írok verset, ez is a sufniban’
lapult! Ez a papucsorrán pamutbojt maradt,
bár kilóg a fakult’ összképből! :)
Az idődért köszönettel lengetem (kala)pom-pom! :)
miriam2023. augusztus 19. 15:23
Nagyon tetszett!!
Mikijozsa2023. augusztus 19. 14:18
nahát kedves church nagyon örültem hogy olvashattam különlegese szép versed
liketorn2023. augusztus 19. 14:12
Néha van ez így. Nem is muszáj szépnek lenni, ha igaz!
Örömmel álltam meg emiatt ismét nálad. Ne gondold feleslegesnek,
amit az élet kiszabott, mindennek van értelme később.
Én hiszem, hogy végül a nagy alkímiában jobbá érik minden,
és ez is csak egy állomás. Bennem ismerős húrokat érintett
ez a komor kallódás. Ha másra nem is jó, más jobb élete legalább helyes
kontrasztba zökken, ha a szó nem vész el. Vagy nem, mindegy, de
a pamutbojt a papucsorrán is emléket hagyott :)