Szívborzongás

Steel•  2018. június 14. 12:49

Most vissznahgzik bennem a csendmélység,

ahogy dereng a naplemente-kékség,

míg a fény szökik a csillagok után,

és elhervad, mint apró gyertyatulipán.

Ez az ősz, ami most csont alá ér,

más. Valami hideg, már valami tél.

Délibábnak tűnsz, parázshalálnak,

bár magamban szerelemként talállak

még. Valahogy fáj ma, hogy érezlek,

és hogy talán végzetként tévedlek.

Ma hűvössé vált a szavak ujjhegye,

s nem tudom, ha ébredek, más lehet-e,

vagy a holnap lépett elém hirtelen,

hogy elvidd magaddal majd mindenem.

Ez a nélküled-idő, ez most más,

olyan elengedés-közeli szívborzongás.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2018. június 23. 12:54

Gratulálok remekedhez!

Mamamaci402018. június 15. 06:47

brumm-brummos!

skary2018. június 14. 19:17

szívborozás :)

york2018. június 14. 16:21

Szép.

DevilAngel2018. június 14. 15:19

Nagyon fájó, de van még remény...

Törölt tag2018. június 14. 12:59

Törölt hozzászólás.