Emlézezem erre a csodára

Fenyöfácska állt a kertben , Nagyim ültette még akkor amikor én megszülettem. Csodaszép fenyö csak álllt, állt a kertben csendben. Várta a csodát a karácsonyt. Minden évben decemberben kapott ruhát, csillogót színeset meséset. Olyankor érezte van miért lennie. Egyik karácsonykor hiába várt már nem jött a csoda csak állt a csendben dideregve hó takaró alatt. Csendben állt, és a hó alatt kis szíve majdnem megszakadt. Nagyim elment egy csodaszép világba ott ahol minden fán színes ruha van és angyalkák szállnak rájuk. Nagyi ott mint angyalka szórja csodáit tovább. 

Mamika hiányzol  nagyon