Ildus blogja

Hosszú utakon,

messzi tájakon,

jártam-keltem én,

minden féltekén.

Havas földeken,

homok tengeren,

sziklás partokon,

magas ormokon,

tenger nyílt vízén,

holdnak felszínén.

Mentem réteken,

titkos rejteken,

Másztam dombokon,

hűvös szurdokon,

csillagok között,

fellegek fölött,

napunk pitvarán,

világunk fokán.

Hol keressem Őt,

a nagy Teremtőt?

 

Te jó Ég mit tegyek,

hol lelek ihletet?

A régi elhagyott,

itt ülök, s banbulok.

Testemen fájdalom,

lelkemen bántalom,

kiadni nem tudom,

keresztként hordozom.

Kiégtem úgy érzem,

üresség fejemben.

Lehet, hogy nem tudok,

írni több verssszakot...?

Kedves írótársak, biztosan van köztetek sok olyan aki már tapasztaltabb, és jobban érti a ritmus lényegét.Ha mondjuk egy versnek van tartalma, értelme, levezethető, de kevésbe van ritmusa, az mennyire befolyásolja a vers értékét?

 

Példának kiragadok egy versszakot egyik versemből, hogy meg tudjátok nekem mondani itt hogyan állapítható meg a ritmus, és hogyan alakítható,és hogy minden sornál ugyanaz a ritmus kell, vagy ez változó? Eddig sajnos ezzel nem törődtem, de szóvá tették máshol, és nem értettem meg a keletkezés alapjait:(

 

Tudtok segíteni?:(

 

 

"Értelmetlen harca mit se számít,

 

az alvilág kacag és vállat rándít.

 

Nem számít csak dőljön a sok lé,

 

az se baj ha elpusztul belé."

 

Séta a tó parton,magányos szívem csatája,

vodka a kezemben nyugtalan lelkem barátja.

Mámoros gondolat, kihalt a táj nincs ki lássa

hangosan kiáltok bele a nagy éjszakába.