Ildus blogja

Szobám falán van egy tükör,

minden este odaülök,

belenézek, hull a könnyem,

mert életem tönkretettem..

Fiatalság, rég tovaszállt,

minden mi volt, emlékké vált,

nincsenek már vidám napok,

érzéktelen, üres  vagyok.

Vágyaim rég szárnyra keltek,

céljaim sem teljesültek,

testem csupán üres burok,

létezni már alig tudok.

Vajon mit ér az életem,

ha hiányzik az érzelem,

se szenvedély, se szerelem,

saját sorsom van ellenem.

Menekülnék, de nincs hova,

ez  elmúlásom otthona.

Meghaltam rég, csak nem tudom,

keserű létem hordozom.

Olyan vagyok mint egy robot,

járok, kelek és dolgozok.

Szólok ha kell, vagy hallgatok,

örülni sajnos nem tudok.

Este van már,szobám sötét,

behúzom csendben függönyét.

Odaülök tükröm elé,

zokogó hangon szólok felé.

"Drága tükör, mondd meg nékem,

  leszek e boldog mint régen.

  Tudok e majd még nevetni,

  őszinte szívvel szeretni?"

Kedves írótársak, biztosan van köztetek sok olyan aki már tapasztaltabb, és jobban érti a ritmus lényegét.Ha mondjuk egy versnek van tartalma, értelme, levezethető, de kevésbe van ritmusa, az mennyire befolyásolja a vers értékét?

 

Példának kiragadok egy versszakot egyik versemből, hogy meg tudjátok nekem mondani itt hogyan állapítható meg a ritmus, és hogyan alakítható,és hogy minden sornál ugyanaz a ritmus kell, vagy ez változó? Eddig sajnos ezzel nem törődtem, de szóvá tették máshol, és nem értettem meg a keletkezés alapjait:(

 

Tudtok segíteni?:(

 

 

"Értelmetlen harca mit se számít,

 

az alvilág kacag és vállat rándít.

 

Nem számít csak dőljön a sok lé,

 

az se baj ha elpusztul belé."