Szuromi Lajos: Verstan az iskolában (első rész)

2013. június 24. 10:28

1. Versritmus. A hangsúlyos verselés

(VERSTANI ALAPISMERETEK)

A versritmus

            A ritmus összemérhető egységek szabályos váltako­zása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csilla­gok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniá­ja - egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust sza­bályozott változatosság jellemzi.

          A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyi­ke a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magá­ba öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hang­zás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz.

A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a ma­gyar nyelvű költészet,

• ezek a hangsúlyos-ütemező, 
• az időmértékes-verslábazó és a
  
• szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kö­tött verselési rendszereink.
  

Versmérték nélkül érvé­nyes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől.

            A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismer­kedünk.           

A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet.

            A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó rit­musként érzékeli.

A hangsúlyos verselés

Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára                        6/6,      3/3//3/3

Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra.            6/6,      4/2//3/3

Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon,        6/6,      4/2//4/2

A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon.             6/6       4/2//4/2

(Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak)

A János vitéz verselése szótagszám­tartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a so­rokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felező.

Rövidebb­ szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után.

A so­rok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű.

A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják.

Ebben változatosság jelent­kezik: a ritmus épségét a félsorok 4/2-es, 3/3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3).

A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azono­sak, teljes- vagy tisztarímek ezek.

Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk.

 A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a Já­nos vitéz verselése?

Válasz: párrímű felező tizen­kettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szó­tagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.)

Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél,          4/1

Csavarog a / szél,         4/l

Didereg az / eper-ág,   4/3

Mit üzen a / tél?          4/1

Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes.

Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben.

Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legna­gyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú  ütemek ritkán fordulnak elő.

Közvetlen tanulság, hogy a na­gyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szó­tagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános tör­vényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy fele­zőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút.

Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2­-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvény­nek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhang­zót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa.

Bóbita, / Bóbita / táncol,         3/3/2

körben az / angyalok / ülnek,  3/3/2

béka-hadak / fuvoláznak,       4/4

sáska-hadak / hegedülnek.      4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szó­tagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas ál­talában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkap­csolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk is­métléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés

(összefoglalás)

            A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül.

                Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet.

            A magyar hangsúlyos verselés ütemező ver­selés.

            E verselés mindig ereszkedő lejtésű.

            A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók.

            A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsök­kenés).

            Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebb­ől állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.)

            A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!)

            Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rí­met, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhe­tünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél).

            A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban:

Érik a / ropogós / cseresznye     3/3/3  népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már.   4/4/1   Petőfi: Vol­tak    sokkal

            A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között  láthatók a metszetje­lek.