Szuromi Lajos: Verstan az iskolában (3. rész)

A szimultán verselés

 

De néha csöndes éjszakán

u     -/ u    -/   u / /- / u  -

5/3

Elálmodozva, egyedül -

u  - / u - /   u //  u /  u   -

5/3

Múlt ifjuság tündér taván

-      -/  u - //-    - / u  -

4/4

Hattyúi képed fölmerül.

-      - /u -  /- // - / u   -

5/3

                                               (Vajda János: Húsz év múlva)

 

            E sorok  szimultán verselésűek, mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül.

A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csu­pán (spondeusok, egyszer pedig pirrichius).  Minden sor nyolc szótagú és két ütemű, egyszer felező nyolcassal, há­romszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcso­lata a szimultán verselés.

                Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok.

 

Szállj le rám is sátorozva

-         u /-    - //- u /-  u

4/4

Szenderítő nyúgalom;

-       u /- - // -   u / u

4/3

Közbe-közbe szunnyadozva

-      u /  -   u //-       u /-   u

4/4

Csendesedj le kis dalom.

 -       u /-    u //-    u /  u

4/3

 

            Trocheusi szimultán verselésű költemény. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). Ha egy költemény verselésére azt mondjuk, hogy szi­multán, akkor bizonyos, hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi), vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre.       A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű, a Nyári esti dal trocheusi szimultán verselésű.        A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többsé­gében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés, ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok. E versekben le­hetnek olyan sorok is, amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek), vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak). A szimultán verselésű költeményekben három verselési rend­szerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok, idő-mértékes sorok, ütemező és verslábazó sorok).

            Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor, tehát nem szimultán sor: Ha­zádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambus-jambus a lá­bazás, de ütemezést hiába keresünk, az 5 szótagú rendület­lenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után követ­kezik!). - Egy strófa a versből:

Még jőni kell, még jőni fog

        - / u   -  //  -      - / u  -

4/4

Egy jobb kor, mely után

-       -    /   - //  -/     u  -

3/3

Buzgó imádság epedez

-      - / u - /  - // u  u  -

5/3

Százezrek ajakán.

-      - / u //u/ u  -

3/3

            Jambusi felező nyolcas, két jambusi felező hatos, egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. A verslábazás ér­dekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban, középső pirrichius a negyedik sorban, régies ejtésű spondeus a má­sodik sorban (melly!). Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény, a sorok több­sége azonban szimultán, így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük.

            Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotá­sával, de az időmérték itt trocheusi. Az első két versszak:

 

Isten, áldd meg a magyart 

-  u  /  -    u  / -     u   / -

4/3

Jó kedvvel, bőséggel,

-    -   / -   // - / -   u 

3/3

Nyújtsd feléje védő kart,

-            u /- u//-  - / - 

4/3

Ha küzd ellenséggel;

u    -    /  - -  / -   u

Bal sors akit régen tép,

-      - /   -  -// --/-­

4/3

Hozz rá víg esztendőt,

-       - /  -  // -  /-  -

3/3

Megbünhödte már e nép

-       - /  -   u // -   u /-

4/3

A multat s jövendőt!

-    - / -  //  u /-    -

3/3

Őseinket felhozád

-   u /-  - // -u / -

4/3

Kárpát szent bércére,

-      -  /  -  //  - /  - u 

3/3

Általad nyert szép hazát

-  u /-    -  //  -      u / - 

4/3

Bendegúznak vére.

-     u /-    - // -  u 

4/2

S merre zúgnak habjai

 -      u /-     - //  -   u /-

4/3

Tiszának, Dunának,

u    - / - //     u / - u 

3/3

Árpád hős magzatjai 

-      -  /   -      - /  -   u / u 

Felvirágozának.

-    u /-  u /-  u

 

            A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb la­zítja olykor, inkább a gazdag spondaizálás feltűnő, sor­méretű ez az ötödik és a hatodik sorban. Az ütemezés hol a hetes, hol a hatos szótagú sorokban erősebb, a 4., 15., 16. sorban ütemélményt aligha találunk, ezek verselése időmértékes. Változatos ritmikai hatást keltenek a válto­zatos mértékű-verselésű sorok. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak, sorai alapján a Himnusz trocheu­si szimultán verselésű.

            Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy tro­cheusi szimultán verselésű, Ady Endre költeményeinek el­söprő többsége jambusi szimultán verselésű. Műköltésze­tünkben a szimultán verselés aránya meghatározó, ezen belül több a jambusi, mint a trocheusi.

 

                Ady Endre: Párisban járt az ősz, második szakasz:

 

Ballagtam éppen a Szajna felé

-     -  / u     - / u   -// -    u  u  -            3/3//4

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok;

-        - / -    -   /-  //  - /  -  u     u -        5/5

Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,

-      u /-     - /   - //   - /-       - / u -        5/5

Arról, hogy meghalok.

-    -  /   -  //    -/   u  -                           3/3

 

            Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti.

                Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metsze­teknek) három főbb típusa a következő:

a) A harmadik verslábat metszi, tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. Idézett Ady-versünk harmadik sorában pél­dául spondeus e harmadik, metszett versláb. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is, így a sor közös metszetű, metszetkapcsoló sor.          

b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat, belesimul a hangsúlyos metszetbe. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor:

 

Múlt ifjuság tündér taván

 

a felező nyolcas hangsúlyos met­szetét dierézissel kapcsolja össze, ütemkapcsoló sort teremtve.    c) Ha az ötödik fél versláb csonka, a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész, szi­multán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik ös­sze. Ilyenkor metszet- és ütemkapcsoló szimultán sor­ról beszélünk.

 

            Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora:

 

A szívem egy nagy harangvirág

u    - /   u    -   /   -   // u     -/   u  -                   5/4

 

         Az ötödik fél versláb csonka. A sor jambusi metszet­- és ütemkapcsoló szimultán sor. - E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak.

            A hexameter metszete általában lábmetsző penthémime­rész (a harmadik verslábat metszi), a pentameter metszete csonkaláb-követő, középen, s tudjuk, e láb mindig csonka, ez a harmadik versláb. Fazekas Mihály           Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hang­súlyos metszetekhez, ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. - Természetes, hogy szimultán verselésben a met­szetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú, így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben.

 

 

A szimultán verselés

(összefoglalás)

 

 

         A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hang­súlyos nyelvi tényezőit összegzi, a nyomatékos - kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általá­nos iskolában ezt még nem elemezzük).

            A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi, ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kap­csán tanultak szerint elemezzük.

         A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is em­lítsük meg, egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimul­tán verselésű.

                Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak, a szi­multán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis), metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész), metszet- és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész).

            A rím a szimultán verselésben is gyakori, a rímvál­tozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz, Szózat, keresztrímesek: Húsz év múlva, Nyári esti dal, Himnusz.)

            József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet- és ütemkapcsoló szimultán verselésű. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb!

            Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté föld­jén című híres verse.

Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-ana­pusztusi verselésű, a jambizálást anapesztusok dúsítják.

            József Attila Mondd, mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű.