Verselgetek
Nyolcesztendős lányok - 1.0
Ez lett volna a pályázati versem, de mivel nem lehet evokáció, másikat adtam be. Nem baj, itt elfér.
Nyolcesztendős lányok
- korunk tükrében -
Autóból integetnek,
szüleikkel szelfizgetnek,
olvasmányuk pónikaland,
lendületük óriás.
Pulcsijukon flittercica,
simogatós plüssmatrica,
heti ötször tornaóra,
szülinapra játszóház.
Nagyi hívja őket skype-on,
idegen-nyelv hosszútávon,
lényük csupa lelkesedés,
vág az eszük, mint a nád.
Jövő női nemzedéke,
szívük mélyén legyen béke,
s kísérje a lépteiket
tiszta fényű ragyogás.
József Attila Nyolcesztendős lányok c. versének korszerű evokációja
költő vagyok
költő vagyok
verset írokminden sornálkettőt sírokaz egyikbebelehaloka másikkalfeltámadokÖnarckép
Megőszült a szemöldököm,
veszem észre csütörtökön,
szerencsére csak egy szálon,
most a csipeszt aktiválom.
Kiszedném, de nagyon félek,
hogy az ívbe beletépek,
felszalad a homlokomig,
még azt hinnék, gondolkodik
a gazdája, csodálkozik,
hogy az arca megváltozik,
összeaszik, ráncosodik,
a széptől egyre távolodik.
A lenyelt sneci bosszúja
Egy nyári napnak hajnalán
megevett egy kormorán
elkapott a csőrével,
leöblített bő lével.
A gyomrában úszkálok,
az epéjén csúszkálok,
kellemetlen ez neki,
az iszapba vetne ki.
Úgy kell neki, röhögök,
egy madárban lötyögök,
konkrétan a belében,
minek nyelt le egészben?
Fölszállott a láma
Fölszállott a láma
a gyorsvonatra máma,
nem volt rajta vészfék,
utol nem is érték.
Siófoknál leszállt,
egy ideig kószált,
aztán százig számolt,
azóta már ápolt.