Verselgetek

pfbea•  2019. április 18. 09:37

Limerick-bonbonok

Volt egy vén barátom, Soma,

asztalán poharak sora,

túl sokat nem ivott,

kevéstől beszívott,

nem volt az magánál soha.

 

 

De furát evett egy remete,

azt hitte a csimasz csemege,

százával majszolta,

jól meg is hajtotta,

levet eresztett a feneke.

 

Arról szól most ez a limerik,

örül a pasi, ha kiverik

szeméből az álmot

tök pucér szűzlányok,

s össze a Brad Pitt-tel keverik.


 

 

Bacilust kapott a leopárd,

ezért ma mindenkit leokád,

mocskos a bundája,

nem mehet mustrára,

nem látja meg ma az unokád.

 

 

Kanada Pamela hazája,
magát már halálra zabálja,
tágas a magánya,
nyomós a hiánya,
két éve nem nyúltak alája.



pfbea•  2019. április 17. 08:24

Adjátok vissza

Adjátok vissza a nyolcvanas éveket,

a Pajtás újságot, a Makk Marcis bélyeget,

nagymama rétesét, a felhőtlen kék eget,

adjátok vissza, hogy elmúlt, az nem lehet.

 

Adjátok vissza a gondtalan napokat,

a fűzfanyárs pecám, a falusi nyarakat,

a tisztaszobát és a hengerelt falakat,

adjátok vissza az akkori magamat.

 

Adjátok vissza a gyerekkor melegét,

a szélfújta copfom, a szeplőim örömét,

két kis cicámat, a szürkét, a feketét,

adjátok vissza a pillanat jelenét.

 

Adjátok vissza a szénszagú Karácsonyt,

a mogyorós csokit, a mogyorós nugátot,

a nagykockás inget, a nagykockás kabátot,

adjatok vissza egy egyszerűbb világot.

pfbea•  2019. április 16. 11:10

Gyorsítósávban

Árnyak vagyunk a megpatkolt időben.
Délibáb utakon suhanunk.
Kérlelhetetlen húrokat penget az evolúció.
Ünnep lesz, amikor kihalunk.



Jelszóval védett a műanyag élet.
Feltörik totyogó hekkerek.
Tisztára mossa majd megint az Isten
s a medrükből kilépő tengerek.

pfbea•  2019. április 16. 09:24

Smink

Arcomon a festék kicsit ragad,

évekből vagy tizennégyet tagad,

elhalványít minden apró hibát,

szemhéjamra teszek egy kis lilát.

 

Natúr alap takarja a rozsdát,

hol a szeplők a bőrt kitaposták,

ajak ívén fáradt mályva kontúr,

sóvárogva beszél szavakon túl.

 

Szempillákra jöjjön egy kis spirál,

vastagodik, göndörödve kiáll,

keretezett tekintetet nagyít,

kiterjedve ritkulással szakít.

 

Csitulnak a ráncok, új az orca,

összefog a kenet talmi korca,

filterezve ugyan kicsit hamis,

nem látszik a bibi, még ha van is.

 

Menetre kész, hazudhat a tükör,

maszkom alatt fonnyadt idő szűköl,

nem jut szóhoz, el van nyomva megint,

hiúságom kacér kedvvel legyint.

pfbea•  2019. április 15. 14:03

Egy bevásárlás utolsó képei

Állok a sorban a cébéában,

nyugdíjas nénike kokárdában

tojását viszi a futószalag,

rálép a lábamra, nincsen harag.

 

Baloldalt csábít a Melba kocka,

jobbra meg rágó van felhalmozva,

valaki visszatett egy nagy tejfölt,

naná, a doboza már jól eltört.

 

Próbálom, de nem bírom megállni,

a haladást nem győzöm kivárni,

fogom a kólám és beleiszom,

ettől még fennáll a vevőviszony.

 

Pénztáros törli a kifolyt tejet,

én jövök, számomra csinál helyet,

tele a kosaram, kipakolom,

mutatóujjam most PIN-kódot nyom.

 

Gyűjti a pontokat?- kérdezik még,

-Dehogy, és törzskártyám sincsen már rég,

ide én dolgokat venni jöttem,

hallom, hogy ciccegnek már mögöttem.

 

Ajtóban feszít egy behemót őr,

fej helyett orcáján dúsul a szőr,

úgy néz rám, mintha csak loptam volna,

zavarba ejtő, hogy milyen ronda.

 

Kosárból táskába kerül a cucc,

egyszerű nejlonba, nem kell a pucc,

két ilyet cipelni nem olyan laza,

cekkeres szendvicsként ballagok haza.

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom