Ősz

thomas66•  2020. február 14. 08:02  •  olvasva: 72

Kertben sétálva a fáinkat nézem,

leveleik fázón reszketnek a szélben.

Alattuk a fűben szerteszét

sárgállik sok, már lehullott  levél.


Madárka, kit nyáron  zöld ág ringatott

messzi délen énekli égre a napot.

Fészkét elfújta  már az őszi szél,

tavasszal rak újat, majd ha visszatér.


Nefelejcskék égen felhő egy se száll,

hallatszik fentről varjúkárogás.

Fekete madarak vígan, kavarognak

reggelre a fűre vastag deret húznak


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. február 16. 12:53

különösképpen tetszik ez a sor:

"messzi délen énekli égre a napot" gratulálok szép lett

Krisztinka2020. február 16. 11:22

Szia:) Szépet írtál megint, nagyon érezni benne a szeretetet a természet iránt. Remélem minden ok. nálatok. Suliba járok, szabad időm alig van de majd azért írok ám valamikor:) Ölelem Rókabámat, Tamást és a kedves, erős feleségét is, meg a kisuncsit!