thomas66 blogja

Nyári estén jólesik

kiülni a padra,

felnézni a csillagokra

lenni egymagamban.

Kortyolni a hideg fröccsöt

tűnődve a semmin,

múlt árnyait sötétségbe

hagyni beleveszni.

Elalvós reggel sietős s kusza gondolatai érzései.

Tetőn verebek

úton kerekek

kutyák ugatnak

autók rohannak.

Füst száll a magasba

hideg volt éjszaka.

Nyögtek az ágyak

sóhajok szálltak

kurta örömben

egymásra találtak.

Nyílik egy ajtó

illan az illat

járdán igyekvő

kávé gőzt szippant.

Elhalt a lépte 

célját elérte

pontot tett ezzel

versemnek végére.

álmom elűzve
dal szólt macska nász előtt
fapapucs repült

aranyhalamat
csacska macska kifogta
nincs több kívánság

őszi kerten át
lábát rázva macska jár
éjszaka esett

varjakkal együtt
est szürke leplét húzva
hazatért a csend

csupasz fák alatt
meleg kabátban állok
túlöltözötten

pőre fák között
átfutott az őszi szél
hidegen hagyott

fák közti csendet
rigó űzi futkozva
száraz avaron

kő makk csigaház
kincsként rejti zsebembe
kicsi unokám

őszi verandán
borongós kedvem űzve
dongó döngicsél

tiszta forrásból
ihattam s meríthettem
míg élt nagyapám

beárazódtam
okkal talán ok nélkül
középszerűnek

vén csiga házán
üresség és az idő
ablakot nyitott