sevokati

sevokati•  2010. december 23. 08:41

Belakoltatás

 

gyógyteát iszom
de nem lettem szebb
és maradt az iszony
én ezt a tömeget
nehezen viselem
mert nem vagyok páros
egyedül túl nagy a város
és kicsi a kégli
mindig közel a falhoz
nem könnyű élni
mégis csak ebben van ráció
hát azt mondd meg, Istenem

még hány menstruáció
kell itt érjen

hogy végre az otthonom legyen?!

 

sevokati•  2010. december 2. 16:33

kicseszős

 

 

elmondom - nem panaszból
csak átlásd -
te legomboltad magadról
a gátlást
és suttogtad a fültövembe
csendesen
hogy 'fogjad, mert a gyönyör kell
most ess neki'
nem értettem
én félre
csak hát volt egynehány ostoba
mozdulat
a végére
véletlenül így (majdnem) a
fogadat

 

vertem ki

 


azt is könyökkel

 

sevokati•  2010. november 16. 15:06

peszah?

 

nekem nem
mond az semmit hogy elvégezted
a rabbiképzőben
a tíz szemesztert
mert én egy egyszerű vidéki
lány vagyok
ha nem is épp úri
de nem is egy kis kokott
aki a vallásról
sem tud valami
sokat csak tiszta szívvel igazából
hiszi hogy történjék bármi
 
te úgysem tudod lefitymálni
 
és érzem benned
a vágyat
felém
hajszol a tested
te férfiállat
 
mégis én
nem kérem
esküd a Mindenhatóra
de szerinted erre
mit mond a Tóra
 
ki foglalná neved és
milyen imába
ha goj lánynak lennél
 
r a b b i k á j a
 
?!

sevokati•  2010. október 22. 20:04

bocsánat, de...

 

 

én agyalágyult
esküdtem volna
hogy ha
- bár nem gyakran
mégis néha -
együtt alszunk
és léha
estéken
párosban
közösnek mondott
lábosban
sütjük a lecsót
az jelent valami
olyasmit
hogy ordíthatok
ha megvakít
a tehetetlen düh
és tiszta haszon
hogy van ki meghallgasson

tegnap azt kérted tőlem
valahogy kezeljem
a kiborulásaim a dacomat



dugássá silányult
egy kapcsolat

 

 

sevokati•  2010. április 15. 19:20

Különbség 4

 

 

I.

hazudtam
neked óráim felől
lopva titokban
jártam
át anyámhoz
harminc évesen
talpig szégyenben
főzni tanultam - szerettem
volna tökéletes lenni
neked érted miattad
- ahogy téged annak láttalak -

II.

te azt mondtad
otthon ebédelsz
én lelkesen főztem
- valami vacakot -
és vártalak
de rámromlott
minden
mert az otthonod
még és már nem nálam volt

III.

mostanában
a vesztesek nyugalmával
amikor kedvem van
főzök vagy sütök pár falatot
és egyre jobb vagyok

IV.

ő kinevet
mikor teli szájjal
azt mondom:
'ha én sem eszem
a sajátom
mástól mit várjak?!'
és eszik velem
és új fogakat csináltat