sevokati
kritikus tömeg jubilál
könnyen lehet
hogy túl sokat eszem
hogy elvérzek nélküled
az IQ teszten
hogy sokat írok
azt is szarul
nyakamon hurok
és már szorul
szavakkal húzod meg
azzal hogy szerinted
volt pár jó ötletem
rosszul kidolgozva
mondod ezt éppen te
kivel idestova
két éve járunk de
nem jutunk sehova
(hő)hullámvasút
jönnek és mennek
körülöttem a népek
engem
senki nem bánt de
permanens félek
lángolok és kimelegszem
érthetetlen
tűz ég bennem
ver a víz és rohannék
a lépcsőn le
hogy az ellenszél
- az a rohadék -
végre hűtsön le
és kevésnek érzem
bár vastag a zsírom
valahogy egészen
a csontomig fázom
izzadó fejemben
fogaim vacognak
megsülök kihűltem
jégtestem lángalak
szélfútta hajamon
már régen nincsen wax
egy ideje elhagyom
magam és te is elhagysz
megöl ez a korai klimax
Torkomra hegesztett szavak
te tudod rólam
a legjobban
hogy megöregedtem
de nem fogytam
hogy beteg a lelkem
s ha felrobban
hosszan veszekszem
és hangosan
én tudom
mára a legjobban
hogy cirkuszom
rólad lepattan
hogy a rizsköretre
nem kell szósz
bármely ötletre
szexbe torkollsz
mert ebben soha
nincs véged
ilyenkor sorra
megígéred
- mint aranyos kan -
hogy gondom nem lesz
és alaposan
torkon szexelsz
hízókúr(v)a
én úgy terveztem
hogy majd Pesten
szépen csendben
lefogy a testem
és jött a stressz is
meg egy kis szepszis
mégis nem szexis
- tőled tudom ezt is -
és nem öröm
csak lankadat
ha feltöröm
a farkadat
meg(s)értéseink
beleugrottam a folyóba
hát legyen
a régi már nem volt jó
az új meg annyira idegen
(és rövid a takaró
neked fázik a lábad
fejed felől
hideg fal támad
elment erre már egymillió
és minden rendben
mégis)
én nem találom a helyem
(mást nem ismerek
így neked hisztizem
én csak szerettem
volna hogy az egészet
te is kedvesem
emészd meg
és hősies volt
ahogy nyeltél párat
majd az egész cuccot
a szememre hánytad)