Kis-róka az erdőben

Erdei séta

Világot látni indult a róka,

kíváncsi volt az erdő lakókra.

Egy mókás mókus tornászott éppen,

meghívás van az üdvözlésében.

A róka nézi, magas a fa,

hogy ment a mókus oda?

Eléje lép egy agancsos szarvas,

a róka látta milyen hatalmas!

Őzike lépdel a bokrok között,

ordas lapul az az ágak mögött;

gombát keresnek vadmalacok,

villan egy cickányfarok.

Nagyfülű nyúlfi répára éhes,

de csak faág van az íze rémes!

Kis róka nézi, de szép az erdő,

mamája rászól: itt vagy tekergő?

Néhány korhadt fa összeborul,

nyuszi a fűben lapul.

A borzon csíkos, gyönyörű bunda,

apró sün nézi, cseréljünk: mondja;

- kosárnyi gombát, ha hoznál érte,

akkor sem adnám oda cserébe!

- Sohasem kéne: a sün nevet,

csíkosat bárki vehet.

Az apró róka kíváncsi fajta,

felneszel egy mély brummogó zajra,

medve apónak nyitva a szája,

mancsában épp egy kosárnyi málna;

az erdő vadja ma ünnepel,

kis róka vendég leszel.