Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nézd Apám...
palko64• 2014. október 24. 22:00
Nézd, Apám…
Nézd, Apám!
Én még mindig az vagyok:
az a sűrű hajú, vézna kisfiú,
aki majd negyven éve volt,
mikor az Isten-hegyen,
a szántásban összeakadt a borona.
Dühös voltam, nyűgös és hiú,
mert láttam megfáradt szemed-karod,
s kértem a gyeplőt add ide:
Hittem, a két szürke, már rám is hallgatott…
Aztán a domb tetején megugrott Deres,
s az egyik borona felborult.
De én még gyenge voltam,
épp olyan, mint néha most,
mikor lehunyt szemem lelkemben,
halkan Téged keres.
Odajöttél (tán órákba telt) nehéz lábakon,
szemedben fájó szenvedés,
s engem a szégyen nyomott vállamon…
(de ezt a keserű emléket vállalom)
Szétszedted az összeakadt vasat,
a szívem eközben meghasadt…
Lassan leballagtunk a föld aljára,
akkor szántottunk együtt először, s tán utoljára.
Bár lehet, hogy majd az Égben,
ahol már biztos ott van a jó Deres,
ha még nem talált Rád, majd megkeres…
Akkor simogasd meg helyettem is,
s add rá nyugodtan a hámot,
mialatt a sűrű hajú, vézna kisfiút bevárod.
Vetünk majd búzát az égi s földi népnek,
aratunk és kenyeret sütünk,
míg mindnyájan odaérnek…
***
(De addig is, megérem erőben talán,
mindig lesz koszorú az istálló falán,
hol e pár sor majd Egekig írva száll,
s a falnál egy őszülő, könnyes „kisfiú”,
lehajtott fővel, csendben áll…)
(Miskolc, 2014. október 24.)
gosivali2015. január 21. 17:56
Megható, szép...
19702014. december 1. 19:40
Nagyon szép vers! Megható és emberi!
Kicsikinga2014. december 1. 19:25
@palko64:
Örülök a válaszodnak,és hogy nincs semmi baj!
Ezzel most én is vagyok, és ezért a blogokba is néha-néha tudok csak benyitni, majd "szó nélkül" távozom, de olvasok.
Rozella2014. november 30. 17:25
Kedves Pali! Valahogy ide barangoltam ismeretlenül, aztán visszajöttem többször, újra elolvasni. Döbbenetes, nagyon megrázó vers, azt éreztem belőle, hogy az ilyen fájdalmat nem lehet semennyire sem "kiírni", mindinkább próbálja az ember, annál inkább befelé szánt újra .. a "lehetett volna másképp" de nem lett megbékélés is csodálatosan benne van... nagy hatással volt rám, szeretettel, Rozella
palko642014. november 28. 22:34
@Kicsikinga: Kedves Kingácska!
Köszönöm figyelmességed! :-)
Mostanában nagyon kevés szabadidőm van, így nem tudnám a tőlem megszokott és magamtól is elvárt figyelmet kedvenc társaim írásaira fordítani, így csak csendben maradva olvasgatok, de azt is csak néha-néha. :-( Baráti üdvözlettel és szeretettel: Pali
Kicsikinga2014. november 28. 14:47
Ha nem haragszol, megkérdezem,hogy jól vagy-e, hiszen oly régen nem láttalak!
Ametisz2014. november 16. 19:16
Bekukkantottam ide és nagyon mély, megérintő hangokon jött át az a személyes fájdalmas kép, melyet édesapád emléke hagyott benned. A szeretet érzések visszhangja ott van a sorokban, felemelő!...az utolsó versszak szívbemarkoló!
palko642014. október 27. 13:02
@Havierez: Kedves Imre!
Mint írtam versednél, a világ többolvasatú:
Az én apám 4 évig udvarolt anyámnak, majd nagyapám kényszerítésére egy másik nőt vett feleségül, akivel egy fél évig sem élt együtt, mielőtt elváltak, majd édesanyámat vette feleségül, amit nagyapám nem tudott neki megbocsátani. Ez a már gyűlöletbe hajló konokság addig fajult, hogy egy alkalommal fejbe ütötte egy vasvillával, a családot meg addig szekálta, hogy lényegileg elüldözött minket otthonról. Apám első házasságából született bátyámat egyszer láttam életemben, apám temetésén... Írhatnék még oldalakat, de attól egyikőnk sem lenne okosabb. Én a tragédiáktól, talán empatikusabb lettem mások iránt, bár bőven van bennem is dac és konokság... nagyra becsüllek, hogy ismeretlenül is oly' őszinte voltál irányomban. Barátsággal: Pali
palko642014. október 27. 08:13
@hmbt: Kedves Éva!
Köszönöm szívből jövő, szívhez szóló soraidat.
Szeretettel: Pali
palko642014. október 26. 22:36
@Sebi: Kedves Sebő!
Gyermekorom - mint, ahogy mindnyájunknak - sok mindenben eredője a cselekedeteimnek, vagy épp mulasztásimnak, erőmnek és gyengeségemnek, szenvedélyemnek és melankóliámnak, és még sorolhatnám napestig. Ezt az örökséget még ki sem bontottam, csak a ládáról fújtam le a port... Ma már úgy érzem, van erőm hozzá, hogy fel is nyissam, bár abban nem vagyok biztos, mennyi év emléke van benne elrejtve. Lehet, hogy 40, lehet, hogy 50, de az is lehet, hogy több ezer. Sőt az is lehet, hogy egy másik Univerzumban, egy másik Palkó, egy másik Sebinek ugyanerről a ládikáról ír épp most. Ezért nem mindegy, hogy ki nyitja fel és mikor...
Köszönöm a belőled áradó tisztaságot, egyenességet és jóságot.
Egyszer - nem is oly sokára - nagy harcos lesz belőled, ha megtalálod a békét, amit védened kell. Az úton már régóta rajta vagy...:)
Barátsággal: Don Palko de la Mancha
Törölt tag2014. október 26. 13:38
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2014. október 26. 13:30
Törölt hozzászólás.
Sebi2014. október 26. 12:28
Mindig van új a nap alatt,legalábbis fenti remekedet olvasva,erre döbbentem rá,mivel nekem ez teljesen új,mint írás,mint Palkó! Mivel mindigis szerettelek,amiért olyan tiszták az érzéseid, írásaid...és lehet nem vagyok a legjobb emberismerő,de veled kapcsolatban úgyérzem nem tévedtem! Eddig ez volt a legszebb,amit olvastam Tőled,köszönet is éret Drága Palkóm!
Őszinte barátsággal: Sebő
palko642014. október 26. 06:48
@BakosErika: Köszönöm Erika!
Jóleső érzés, hogy hatással volt rád.
Szeretettel: Pali
BakosErika2014. október 25. 18:41
Megható, nagyon jó vers kedves Pali!
Megérintett az emlékezésed.
palko642014. október 25. 17:35
@judit.szego:
Köszönöm Judit!
Jólesik a véleményed!
judit.szego2014. október 25. 17:20
Nagyon szép!
palko642014. október 25. 16:41
@Mamamaci40:
Köszönöm, hogy benéztél hozzám.
Vannak érzések, amik jobban megdagasztják a torkunkat, mint egy darázscsípés...
palko642014. október 25. 16:40
@Molnar-Jolan:
Köszönöm!
Jólesett, hogy meglátogattál.
Kicsikinga2014. október 25. 16:19
@palko64:
Nagyon szépen köszönöm! Nagyon!
Molnar-Jolan2014. október 25. 15:00
...megható
palko642014. október 25. 14:27
@Kicsikinga:
Köszönöm Kingácska!
Kijavítottam az elütéseket is!:)
Hogy van mindenre ennyi energiád?
Az Isten áldjon meg érte...
Mamamaci402014. október 25. 14:19
nem találom a szavakat, de talán nem is kell!
Kicsikinga2014. október 25. 13:27
Muszáj-e szólni, ha nehéz, a sok gombóccal a torkomban.
Tudod, inkább még sokszor elolvasom, és soha nem fogom elfelejteni, mert gyönyörű!
palko642014. október 25. 09:43
@Törölt tag:
Kedves Mária!
Ellágyítottak szívből jövő és szívhez szóló (szívszorító) soraid.
Köszönöm a figyelmességed!
palko642014. október 25. 09:32
@Racz.Kalman:
Köszönöm szépen! Édesapám nevében is...
Ezt lényegileg Ő írta... Érzem, hogy mélyről jövő, őszinte a biztatásod, ezért különösen jólesik.:)
Törölt tag2014. október 25. 08:51
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2014. október 25. 08:21
Törölt hozzászólás.
palko642014. október 24. 22:51
@Marie_Marel:
Köszönöm!:) Orvosolni fogom, még mielőtt felkerül a főoldalra.
Ha lesz még rá idő...
palko642014. október 24. 22:49
@hextorini:
Köszönöm!:)
Még én is szipogtam egy kicsit, amikor visszaolvastam...:(
Marie_Marel2014. október 24. 22:36
Szép.
(Van benne egy sajtóhiba: a "Nézd" után kellene egy vessző.)
hextorini2014. október 24. 22:10
Megható emlékezés, Palkó. Könnyeket csaltál a szemembe.