Árván

Már nem tudom mi erősebb,

a félsz vagy a keserűség,

a fájdalom vagy a magány

kegyetlen együttes összemosódása.

Már nem érzem jövőm,

csak a kietlen,kiégett világ romjait.

Már nem tudom milyen a boldogság,

milyen érzés ha átölel egy társ, 

milyen a vonzódás.

Már nem tudom jelenem,

nem tudom hol hagytam el teljesen.

Már csak a percek vannak és órák,

a zaklatott kialvatlan éjszakák.

Reménytelenség tör rám lesben állván,

s én csak állok itt,

egyedül és árván.