Lélek sikoly
GyászCsabi
Van egy végtelen,
ahol már nincsenek görbék,
nincs se ritmus,se zörej,
se zaj...
Van egy végtelen,
mely már csak az égi pályán halad tovább,
láthatatlanul követi
őseink nyomdokát.
Földi létben már nem mérhető,
nem hagy nyomot,
csak érezhető
a végtelen....
végtelen fájdalom.
Mutasd meg
Láttam a félelmet a szemedben,
láttam a mosolyt az arcodon,
láttam amint küzdesz,
és láttam ahogyan a halál
marcangolja tested...
szívemnek mily kegyetlen fájdalom.
Ne félj!
Én még félek...
Ne félj!
mutasd meg hogyan kell,
hogyan kell nem félni...
s én elhiszem.
Árván
Már nem tudom mi erősebb,
a félsz vagy a keserűség,
a fájdalom vagy a magány
kegyetlen együttes összemosódása.
Már nem érzem jövőm,
csak a kietlen,kiégett világ romjait.
Már nem tudom milyen a boldogság,
milyen érzés ha átölel egy társ,
milyen a vonzódás.
Már nem tudom jelenem,
nem tudom hol hagytam el teljesen.
Már csak a percek vannak és órák,
a zaklatott kialvatlan éjszakák.
Reménytelenség tör rám lesben állván,
s én csak állok itt,
egyedül és árván.
Édesanyámnak!
Saját halálunk sose fáj úgy,
mint mások halála.
Ó, könnyű neked,
elbírod nélkülem a sírt, de
bírjam, nélküled, az életet?
Már 19 éve,hogy augusztus 20.-a keserves nyilalásokkat kelt családom s jómagam szívében.
Bárhol is vagy, itt-e világon ha élnél és nem csak a szívünkben azt mondhatnánk:
Boldog Születénapot,a hetvenediket,ÉDESANYÁNK!!!!!!!!