Kemény Szavak

Oly korban élek én, mikor a béke nem érték,
s a valótlan világ ahol sokan életüket élnék.
Gondok közt oson a közöny, sok ember sorsa összetörött.
Néhol egymást taposva haladnak az emberek,
az összetartás tántorog, mert a tömeg rámorog.
Fájón nyög fel a világ, sok sebe orovosért kiált,
mégsincs, aki írt adna rájuk, mert nem ismerik be: sok a hibájuk.

Oly korban élek én, mikor a tiszteletet:
az időseknek meg nem adják, pedig az ő világukat kaptuk meg.*'
Az örök törvényt szinte mindenhol támadják,
közben a szívüket új trendekkel felfalatják.
Oly korban élek én, mikor belső értékek helyett:
szinte csak az számít, hogy kinek mit adhat a test.
Külsőségek fellegvára, belül omladozó épület:
de sokuk nem is látja, csak követik ösztöneiket.

Oly korban élek én, mikor a vallás nevében:
tömegeket mészárolnak, s a világ nem fékezi meg.
Csak nézik statisztálva, hogy hullik el életük,
csak egy kissebb réteg, akik ez ellen küzdenek,
és kockára téve mindenük.

Oly korban élek én, mikor még mindig van remény,
e napok ünnepe valóság és nemcsak egy regény.
Mert még mindig van idő, hogy Istenhez kiáltsunk,
és hogy a szívünket teljesen őszintén kitárjuk.
Sokszor csak Ő segíthet, még ha ezt nem is látjuk be,
és az Ő csodái úgy törnek be, mint a fény a sötétbe.


*'az ő világukat kaptuk meg: lenézik sokan a fiatalok közül a szüleiket, az idősebb generációkat, de ha
ők nem éltek volna előttünk akkor mi se lennénk. Másrészt pedig ők még letettek valamit az asztalra
manapság ez nem lényeges, hanem inkább a külsőségek számítanak, az nem, hogy valaki tesz-e valamit,
aminek van is értelme. (A fiatalok tömegében sokszor ez van -SZERINTEM)

2015.04.02

Ihletforrás:
Radnóti Miklós- oly korban éltem én e földön...

Remegő korszak futkosó néppel,
ezt le lehet írni még ezernyi képpel.
Zavaros világ értéknek hitt szemetek,
azt mondanám mindenkinek
nyissátok ki a szemetek!
Szabadság jogoknak hitt rabság,
a technológia vizualiált vakság.
Béke vallásának hitt mészárszék,
amit becsukott szemmel a világ
eltűr még.
Nem jó felé tart a vonat, de ki fékezi le,
vagy még időben róla ki ugrik le?

Robogó életünk forgalmas útján,

rohannak emberek, sokukban vulkán;

kitörni készül, a zsebükben van késük.


Felkapják a vizet minden apróságon,

így hát fel se fogják a valóságot.

Szidnak, akit látnak, (ezt teszik, amíg látnak)

közben belül mégis szeretetre vágynak.


Persze, mert a zord külső vérző szívet rejt,

lelkük részeiben nincs épség, csak seb.

Gyűlölni könnyebb, ma ez a séma,

de azt kevesen mondják, hogy ez "shame"; ja.

Az ember társas lény, de nem a háborúért,

szeretetre van tervezve, és nem gyötrelemre.


2015-02-24

Kedd


Shame szó jelentése: szégyen.

Kemény Szavak

Mint rákok a vödörben

Amikor látod, hogy nemcsak te vagy mélyponton,
De a másik már jön kifelé belőle.
Ne húzd vissza, s ne vedd el az örömöt előle!

Hogy olyan ne légy, mint a rákok a vödörben,
akik inkább maradnak a gödörben,
csak hogy a másik is ott szenvedjen.

De legyen benned empátia, és segíts másokon!
A helyett hogy ártasz neki, rajtad a szenvedés ne látsszon!

Kemény Szavak

Marionett bábuk

A vágyak és a bódító élvezetek mókuskerekében

tengetik napjaikat a bűn hevében.

Nagyzolnak, dobzódnak, menekülnek a gondoktól,

s a mától;

azt remélik, hogy jobb lehet máshol.

Ők is áldozatok, de ezt sokan észre sem veszik:

hogy így végül az örök létük elveszik.

Ha beszélsz velük, és azt mondod:

"Ez rabság!"

Rögtön hárítják, és azt mondják:

"Hagyjál!"

De ha szabadok lennének, abba tudnák hagyni,

a függőségnek mégsem tudnak gátat szabni.

Mert, ahogy a marionett bábukat mozgatják,

úgy rángatja őket a vágy, a bűn, az élvezet.

De ha így folytatja, az ilyennek nem lesz szép

a végzete.