joevejko blogja

Lövészárokban fekszel, gondolataidban rettegés, túlélés vágya vágyakozik, nyílt koporsód betemet és elvérzik az utolsó éjszakád….

Büszkén tovább menni és ott hagyni kit szeretsz?

Süketeléssel tömött fejed üríteni és új gondolatok nyomába szegülni, volna a jó, zöldellő rét fogságában szeretkezni a szerelemmel…

 A barátság nem csak a hűséget jelenti, de az áldozatot is, főképp a bizalom álom tára egy mankó a világban, egy közös „tiszta”  ügy. A kérdés az hol leljük meg az „igaz” barátot, létezik egyáltalán? Az már biztos hogy a félelem és féltékenység rontásában elképzelhetetlen, sőt sértő és beteges néha, érthetetlen számomra.

„Ez nem jött össze!”  címen és távozzak e gondolatok tüzéből? Megannyiszor volt hiába erőfeszítéseim, talán ez a társadalom van tele mocsokkal.

Az is lehet hogy csupán nem a megfelelő embert választottam, mint egy rossz házasság. Még ha néha hajlik is a közös jobbért, a megvalósítást a jó meleg kuckó helyettesíti, már nem veszi fel a telefont, igaz valóját nem fedi fel.

 Félelme a magány, de még is azt választja, elnyomott, feledett emlékeket kerget a szobába, megalkuszik az ördöggel, nem bánja már az alárendelt szerepet, félelem és reszketés  járja át tudatát, és megvakul a homályban.

 

Legyűröd, múltad, életed

Ráeszmélsz „Ő” érted élt,

Te szítod már mérgedet,

Még is élvezed a reményt.

 

Pofonba írt „nagy”szavakkal

Fordítanád arcod el innen

Kaptál már egy marékkal!

A Jövőbe hinted szelíden.

 

Megérint, a „fény” városa

Árasztja, az Igaz szebbet,

Melengeti lelked bársonya

Érted már a csendet…

 

ifj. Molnár József

 

2010 Július 15.

                            

 A csalódottság tette ezt velem,mások irigysége, keserűsége adta át a mérget,mi ráncot,dühöt szít és rossz utakra terelget. Csalódástól lett a "barátság" hiteltelen szavak váza és csalódottság miatt lett a szerelem kietlen sziget. Érdekek háborúját vívjuk érdektelen érvekért, a lényeg messze jár az "Értelem" szava lebeg,várva mikor találjuk meg önmagát.

Fanyar italban egy gőgös pillanat,rágódva a  "volton",merengve s elveszetten a megoldásokban,töprengve a szerkezeten mi vissza vihet, javítva mindazokat mi lehetett volna,megvalósítva a "ha" -t. Sokan ilyenkor csak perbe állnak, nem magukat hibáztatják húzva bele azokat kik csak reményt csiholtak,kik ráraktak éveket,feladva mindazokat mik fontosak voltak.  Néha arra gondolok, jó volna az a lepel mi egy kicsit eltakarná gondolataim várát vagy egy konverter mi a jó megoldáshoz vezet. Most itt a szeretet ünnepén,családomra tekintek,és "új" családomra,mért érzem azt hogy vannak fenntartásaim?...Nyájas semmitmondó Italmámoros Múltba! Bölcselkedve egy eladott világba,de ennek most nincs itt a helye,végül is a szeretet ünnepe van ma. Kicsit még is néha kellemetlen az egész, leülni az asztalhoz, közben egy kanálba is...(képmutatás)

Viszont végre fehér a karácsony,kiskutyám vígan vakkangat az igaz barát,hűséges játszótárs!

Összegezve az ünnep szép,rengeteg remekmű,étel,ital,kedveskedés. Épp édesanyám csíptem el mikor egy sós süteményt tekergetett,formázott,büszkén néztem és ettem, sok emlékkép ragyog, mikor abban a konyhában vagyok,ott lestem el sok mindent mit a főzésről tudok,az adott bátorságot hogy merjek megpróbálni dolgokat és sikerrel teszem a mai napig,(legalább is még senki nem patkolt el tőle).

 Ez a fehér karácsony azért megmozgatott,egy kis hó takarítás volt a téma,közben eszmecsere édesapámmal,ki újra meri önmagát mutatni verseiben szabadabb a madárnál is és kőbe vésett igazát mutatja,ő mer álmai alakja lenni megvalósítani azt a fényességet, mit sokan elzárnak magukban,vagy éppen elzár valami más erő valami más irány!

"Fény és Szeretet"

mért érzem azt hogy néha nehéz ellenállni a csábításnak, talán Ádám és Éva öröksége ez?...megannyiszor megégve is kívánni?...most már tudom az álmok csak akkor valósulnak ha jó társat választunk és az "Úr" is mellettünk van,neki is le kell tennie a voksot,mert fényben táncolni árnyékban nem lehet...

 Fényben kell járnom!

Szeretetben, ezernyi gondolatot, előítéletet elpusztítani!

Reménynek lennem ebben a világban a beoltott gonosszal küzdeni és megalkotni a tiszta fényt a szívem központjában, megtisztítani minden befolyástól, káromlástól, média és vallási tévutaktól. Sóhajba foglalni mágián égetni, átalakítani jobbá, fényességgé, akár egy kismadárrá, felröppenteni a magasba… és látni mikor reménnyé éled!...

 

ifj. Molnár József

 

2010 December 26.