jaKovacsRobert blogja

Közélet
jaKovacsRobert•  2014. február 22. 19:01

Vizes szikra

Szalmakalapból szórom, zúgom az univerzális kapcsolat rajzfilmverzióját,
lassan nyílik meg a szélesvásznon, ám a feliratozás csak felnőtteknek olvasható.
Kettő lépés előre, három vissza, idegenkedés ez minden képben, csak egy hideg boldogság.
Zseblámpával keresni a múlt szörnyűségeit, minek... maradjon ez lakat alatt, bezárt ajtó.


Futó virág szalad, nem marad meg, külföldön gazdagodna, de nem ott született,
Isten gyermeke pontosan tudja, mit szabad és mire morog a végrehajtó.
Narancsszínű álom tárul elé, menő szakmája nincs vagy nem oda való.
Csábító, zsibbadó haszonérzés tölti el, úgy gondolkodik, mint egy öreg zsidó.


Született alkalom arra, hogy bizonyíts magadnak, más nem kiváncsi rá,
Kókuszt és vizet vásárolod, parancsolj és urald magad, ápold sebeid, múlik a láz.
Öreg könnyeid nem voltak, csak fiatalok futnak végig arcodon, sétálnak a ráncaidon át,
szappanbuborék színei szépek, szivárványosak, de meglátod, nem soká színes álom ez ám.

jaKovacsRobert•  2014. február 15. 23:21

Minden a fejben

Régen volt a múlt, még régebben az összefüggések.

Mi történt a szépséggel, kézformával, hangszálduzzadással?!

Máig  itt maradtak a kétségek.

Egy  pesszimista pofon egyszerű ütése, ami  szörnyen tud zsibbadni,

vagy most optimistaként  tálalja magának naponta a fekete  szenet?!


Van villanyom, van kunyhóm, kutyám, hitelem és rádióm,

Van szerelmem, művészetem és zöldséges kertem. ...

Nem zavar, hogy mit gondolsz.

Az sem, mikor mással megbeszéled, s a lényemet kineveted,

miközben ott sem vagyok és ellenem gonoszkodsz.


Minden a fejben van, sonka meg a vajon, vaj a kenyéren.

Csillagok nem hullanak le sorban, legalább naponta nem.

A támaszbotot meglelem, ha szükséges, előveszem,

senki nem tökéletes, még tán én sem.

Én sem, a király beszéde sem, így a kínpadot felejtsem.


                                       

                          Fulladásérzéskor is  ... magadnak  kell megfelelni.

 

 

jaKovacsRobert•  2013. december 8. 11:48

Frusztráció

Szocializmus örök lehelete kihűlt, a szén megdrágult, üzletek most pakolnak még éjjel is.

Nyakkendősök udvariasan fenyegetőznek, tehervonatok ma nem járnak, ez normális.

Trágyadombok eltűntek az udvarokból, dobozos tej kapható, nem kell állati káprázat.

Vödrökkel hordódik a drága víz, gyerekek a szobában épülnek, nőnek fel, ez a gyalázat.



Botrányok a híradóban, munkahelyeken zsebtolvajok képezik magukat,

Orvosok a székről  gyógyítanak, nem koptatják lábukat.

Pincérek borravalót számláznak, buszok üresen szaladoznak, kalandorok otthon alszanak.

Demokratikus luxusautók a fényes csillagok alatt parkolnak.



Kapitalista brutalitás, minden adó ezt tálalja, olcsó kamatozást a bank kínálja.

Folytatnám, de nem teszem. A cseleseknek semmiben nincs akadálya.

A bőrnyúzó törvényhozónak otthon egynek sincs párnája,

sem nappala, sem éjszakája.